Kedves Óvodások! Áldás, békesség!
Jól tudtátok: Péter szavaira figyeltek az emberek, őt hallgatták, amint Jézusról beszélt. Sokféle ember gyűlt össze akkor a nagy szélzúgásra, különféle nyelveken beszéltek, sokfelől érkeztek – most mégis mindenki értette a tanítványokat. Csodálkoztak, hogyan lehetséges mindez? „Mi messziről jöttünk Mezopotámiából, Ázsiából, Egyiptomból és még sok másféle helyről!” – mondták. „Eddig nem értettük egymást, de most igen. Halljuk és értjük, amint Isten felséges dolgairól beszélnek ezek az emberek.” Álmélkodtak, nem akartak hinni a fülüknek. Biztos sok bort ittak a tanítványok, gondolták.
De Péter előre lépett, és bátran a Szentlélek segítségével újra beszélni kezdett. Tanított Isten tetteiről, Dávid királyról és Jézusról, aki meghalt a kereszten, feltámadt és vigasztalóul elküldte a Szentlelket. Sokan megértették, amit tanított, követték őt, együtt voltak, imádkoztak, mindenüket megosztották egymással.
Tovább ismerkedünk
Hamarosan véget ér a tanév, elbúcsúztok egymástól, az óvó néniktől. Meglátogathatjátok a távolban élő nagymamákat, nagypapákat. Néhányatoknak talán külföldön él rokona, így oda utazik a család. Sok érdekes dolgot láthattok, sok emberrel találkozhattok. Van, aki a tengerpartra utazik, mások a hegyekbe vagy falura. Öröm megismerni új gyerekeket, megkóstolni új ízeket, kipróbálni érdekes játékokat. Figyeljétek meg, ha nem is értitek a másik nyelvét, akkor is hamar össze tudtok barátkozni, akár mutogatással, rajzolással is megértitek egymást. Közös nyelvünk a szeretet, a kedvesség, a jóság, a simogatás. Ezt mindenki ismeri és megérti. Nem véletlen ez, Jézus is arra tanít bennünket, hogy szeressük egymást, így mindenki tudja majd, hogy az ő gyermekei vagyunk.
Most pedagógus nap is van; okozzatok örömet az óvó néniknek, tanító néniknek ezen a különleges napon! Már tudjátok, hogyan csinálhatjátok: szép rajzzal, énekkel, verssel, mondókával mindig megörvendeztethetitek őket. Egy csokor virág, pár köszönő szó nagyon jól esik azoknak, akik vigyáztak rátok, vigasztaltak, tanítottak, szerettek benneteket egész évben.
Olvasnivaló
Zágoni Balázs Barni fia átlagos óvodás (ma már iskolás): hihetetlen játékkedvvel, nyitottsággal a világra, kacagtató, nonszensz ötletekkel. Apja történeteket mesél neki és nekünk róla, mindennapjairól, családi, óvodai kalandjairól. A Barni könyve univerzális, hiszen Barni kalandjai ismerősek nemcsak az óvodás mesehallgatók számára, akik földrajzi helytől függetlenül (Barni kalandjai nagyobbrészt Kolozsvárott játszódnak) hasonló életélményekkel élik meg a 3-6 éves kort, hanem a felnőtt mesélőnek is, aki hasonló élményekkel vészelte át egykor a 3-6 éves kort.
Gyerekek mondták
Óvó néni vagyok, kisfiam is odajár a mi ovinkba. Anyák napjára készültünk, a szülők meg kis pedagógus napi műsort állítottak össze. Viktor mindkettőben szerepet kapott. Mikor a műsor elkezdődött, kétségbeesett és sírva kérdezte: „Anya, most te ki is vagy? Az anyukám, vagy az óvó néni?”
E heti imádságunk az óvó nénikért, pedagógusokért szól.
Drága Úr Jézus, köszönjük az óvó néniket, a kedvességüket, munkájukat, szolgálatukat. Légy velük és családjukkal. Tudjanak sokat pihenni, örülni. Köszönjük a türelmüket, gondoskodásukat. Kérünk, áldd meg és őrizd meg őket. Ámen
Kata néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése