Kedves Óvodások! Áldás, békesség!
Jól tudtátok: Péter szavaira figyeltek az emberek, őt hallgatták, amint Jézusról beszélt. Sokféle ember gyűlt össze akkor a nagy szélzúgásra, különféle nyelveken beszéltek, sokfelől érkeztek – most mégis mindenki értette a tanítványokat. Csodálkoztak, hogyan lehetséges mindez? „Mi messziről jöttünk Mezopotámiából, Ázsiából, Egyiptomból és még sok másféle helyről!” – mondták. „Eddig nem értettük egymást, de most igen. Halljuk és értjük, amint Isten felséges dolgairól beszélnek ezek az emberek.” Álmélkodtak, nem akartak hinni a fülüknek. Biztos sok bort ittak a tanítványok, gondolták.
De Péter előre lépett, és bátran a Szentlélek segítségével újra beszélni kezdett. Tanított Isten tetteiről, Dávid királyról és Jézusról, aki meghalt a kereszten, feltámadt és vigasztalóul elküldte a Szentlelket. Sokan megértették, amit tanított, követték őt, együtt voltak, imádkoztak, mindenüket megosztották egymással.
