tag:blogger.com,1999:blog-13993996608916022812024-02-21T02:17:43.120+01:00Kata néni hittanórájaPompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.comBlogger26125tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-42661118438583271562009-11-15T11:53:00.000+01:002010-12-27T11:54:38.416+01:00Homokra épített<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A múltkor azzal kezdem, hogy <st1:personname w:st="on">Péter</st1:personname> neve kőszilát jelent. Ma is kőszikláról beszélek nektek, de nem egy emberről, hanem arról az alapról, amire a házat szokták alapozni. Vagy mégis valami (Valaki) másról lesz szó?</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Most már tudjátok, hogy Jézus sokszor tanította az Őt követőket, és volt, amikor ki kellett találni, mit is jelentenek valójában a szavai. Mintha Ő is rejtvényben beszélt volna, ezeket a történeteket példázatoknak nevezzük. Sok példázatot olvashatunk Máté evangéliumában (emlékeztek: jó hír, örömhír az evangélium szó jelentése).</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mindnyájan tudjuk, hogy a házakat jó alapra kell építeni. Biztos, láttatok már építkezéseket, ahol sok hatalmas kocsi hozta a betont, vagy helyben keverték a betonkeverőben cementből, sóderből és vízből az alapba valót. Ha erős, jó alap készül, bátran jöhetnek a falak, az emeletek. Az ilyen ház nem omlik össze, még ha árvíz, vad szelek vagy hatalmas záporok támadják is a falakat. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Kinek jutna eszébe a homokozóba belerakni pár téglát, száraz cementet, és abból házat építeni. Olyan könnyen ledőlne, mint a fakockából épült várak. Homokra senki ne építsen házat, az nem szilárd alap! De ha valaki mégis így tenne, láthatná, az első <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname> vihar, árvíz vagy az erős szél hamar romba dönti azt. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus is ezt tanítja nekünk: életünk házát Őrá alapozzuk, akkor búban-bánatban, örömben mindig bízhatunk abban, hogy Ő velünk lesz, és akkor minden a javunkra válik.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mi gyakran énekljük a gyerekekkel a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kis házad, földi életed</i> című éneket, ha valaki nem ismerné, leírom ide: </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Kis házad földi életed, </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">ha te nem Krisztusra építed, </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">jön a szélvész és az áradat, </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">jaj, összedönti házadat. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">(Kézmozdulatokkal is kísérhetitek az éneket.)</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ügyesek voltatok, valóban a gránátalma, a datolya, a füge a Szentföld legízletesebb gyümölcsei. De gabonát is termesztenek: az árpa és a búza is fontos termények Izraelben, csakúgy mint a bab és a lencse. Az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ételek a</i> <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Bibliában</i> című könyv receptjeit ki is próbáltuk nyári táborunkban. Finom kenyeret lehet sütni, ha többféle lisztet összekevertek (pl. finomra őröltök kölest, babot, lencsét, árpát) ezeket azonos arányban vegyítitek, majd hozzátesztek kétszer annyi búzalisztet. Már csak víz, kicsi só, élesztő kell, kis idő, amíg megkel, és mehet is a forró sütőbe. Aki bátor, pár szem szőlőt préseljen ki, és héjával együtt használhatja a kenyér megkelesztésére élesztő helyett. Persze nem olyan lesz, mint amilyen kenyeret az üzletben veszünk, de megízlelhetitek, milyen kenyeret fogyasztottak Jézus korában. Jó sütést kívánok! <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Biztos sokan nézegetitek a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tesz-vesz város</i> című könyvet, ahol azt is megfigyelhetitek, miként épül az új ház, ugyanilyen érdekes böngésző képeskönyv fiúknak, lányoknak egyaránt a Mi micsoda Junior sorozat <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Építkezés</i> című része.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-fareast-language: HU;">Sátoraljaújhelyen <st1:personname w:st="on">Eszter</st1:personname> sütött a fenti recept szerint összeállított kenyeret, szabad tűzön, rácson. Mindenki lelkesen kóstolta, ízlelgette. Az 5 éves Peti forgatta a szájában, majd kiköpte. Édesanyja rászólt: Ne malackodj! Miért köpöd ki a finom kenyeret? Peti, aki több biblia történetet is hallott, így válaszolt: Ez nem jó kenyér mama, szerintem Jézus ebből osztogatott annak a sok embernek és ezt csak megmelegítette.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Ismét egy határon túlról érkezett imádságot ajánlok erre a hétre: <o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Jézusom, köszönöm Neked, hogy kenyeret adtál, köszönöm, hogy minden nap jut étel a tányéromra. Kérlek, segítsd azokat, akiknek nem jut mindennapi kenyér. Ámen</span><o:p></o:p></i></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-11438301793492453632009-11-08T11:49:00.000+01:002010-12-27T11:50:09.339+01:00A magvető<div class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Köszönöm a megfejtést: Péter neve görögül valóban kősziklát jelent. Tudjátok-e, mi a ti nevetek jelentése? Érdekes dolog, hogy melyik szó, név honnan ered, mit jelent. A héber nevek, szavak majdnem mindig hordozzák, mihez kapcsolódnak, hol történt valami, mire emlékeztet. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus is mondott olyan történeteket, amelyeknek a jelentését meg kell fejtenünk, meg kell értenünk. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Láttatok már apró magocskákat? Az oviban talán ültettetek babot, és figyeltétek, hogyan csírázik ki, miként növel apró, majd <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obb levelecskét. Vagy Karácsony előtt búzát szórtatok kicsi cserépbe, hogy egyre <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obbra növekedve, szépen zöldellve dísze legyen a karácsonyi asztalnak. De ha nem jó a föld, vagy elfelejtjük meglocsolni, ki se kelnek vagy hamar elszáradnak a növények. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A Magvető történetéből mi is megtudhatjuk, mi történik a maggal, ha az útfélre esik: bizony felkapkodják a madarak. Ha sziklára hull, bár kikel, a nap megperzseli, és elszárad. Ami tövisek közé kerül, nem tud jól fejlődni, megfojtják a gyomnövények. És mi lesz azokkal, amik jó földbe kerülnek? Tudjátok ti is: szárba szökkennek, termést hoznak, nem is egyet. Van mikor harmincszoros, vagy hatvanszoros, sőt százszoros a termés. Ez rengeteg, ugye?! </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jelent ez nekünk valamit? Hiszen mi nem vagyunk magok. Bizony nem, de ha Jézus szavait jól megfigyeljük, igyekszünk megérteni, sőt követni, akkor a szeretet, a hit magocskája, a mi szívünkben is százszorosára növekedhet. Ezért jó, ha nézegetitek a Képes Bibliát, ha együtt énekeltek az Úrnak, ha muzsikáltok, és úgy dicsőítitek Őt. Minden imádság segít közelebb kerülni Jézushoz, és minden kedvességgel, öleléssel, simogatással örömet okozunk a minket szeretőknek.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ismeritek-e a Szentföld növényeit? Tudjátok-e melyek a legfontosabbak, legfinomabbak? Rajzoljátok le nekem ezeket a gyümölcsöket, zöldségeket. A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Bibliai ételek</i> című könyvben csodás képeken nézegethetitek meg Izrael legszebb, legérdekesebb terméseit.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A magvetésről, a gondoskodásról és a szeretetről Lázár Ervin egyik „szeretetmeséje” a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Vacskamati virágja</i> jutott eszembe. Ez a mese <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Négyszögletű kerek erdő</i> című meseregényben található, Vacskamati pedig az egyik szereplője a könyvnek, aki barátaitól születésnapjára egy különleges, gyönyörű virágot kapott. Amíg tartott az újdonság varázsa, nevelgette, gondozta, becézte, ám egy idő múlva elfeledkezett róla. Barátai ezért el akarták venni tőle a virágot, amiről (akiről?) azonban kiderült, hogy tud beszélni, és véleménye is van Vacskamati szeretetéről. Hogy mi, az kiderül a meséből.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-fareast-language: HU;">Ismét </span>Kincsőt idézem, most már 5 évesen</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A szeméttelep az egyik utca végén, viszonylag messze van.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Anya, én <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on szeretlek!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Én is <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on szeretlek!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Én még jobban szeretlek!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Én még annál is jobban szeretlek!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Én <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on „hosszún”!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Én még annál is hosszabban!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">- Én a<b> szeméttelepi</b>g!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ajándok 3 és fél évesen istentisztelet után kezet fogott apukájával (a lelkésszel), és így szólt: „Apa, jól tanultál!”<span style="mso-fareast-language: HU;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Ma adjunk hálát minden kikelt magocskáért, termésért, a természet összes ajándékáért:<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Urunk, olyan csodálatos a Te teremtett világod, köszönjük a kikelt, majd kalászba szökkent búzát, köszönjük a százszoros termést, és a belőle készült minden napi kenyeret. Köszönjük a sok finom gyümölcsöt, a szépséges virágokat, a magasra nőtt fákat. És köszönjük, hogy ebben is a Te szeretetedet érezhetjük. Ámen</span></i><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-54339653488378535472009-11-01T11:38:00.000+01:002010-12-27T11:45:12.411+01:00Halászok<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Már beszélgettünk arról, hogy Jézus leghűségesebb követőit tanítványoknak hívták. Ők sem voltak tökéletesek, hibáztak, féltek, de hallgatták Jézust és kísérték útjain. Először Pétert, Andrást és Jakabot szólította meg. Halászok voltak, akik a Galil<st1:personname w:st="on">ea</st1:personname>i-tengerbe vetették ki hálóikat. „Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek titeket” – hívta őket Jézus. Milyen furcsa ez a szó: emberhalász! Nem vagyunk mi halak, hogy halásszanak minket! A tanítványok sem értették pontosan, de követték Őt. Figyelték, amint gyógyít, beszél, füleltek a még sose hallott új tanításra.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Igazatok van, tényleg nem vagyunk halacskák, de jó nekünk, ha Jézust követjük, ha az Ő „hálójába kerülünk”. Ott biztonságban lehetünk, semmi nem árthat nekünk, ha velünk van. Azért hívott el tizenkét embert, hogy ők is megtanulják Jézustól, hogy lehet gyógyítani, hogyan kell szeretni, miként beszéljenek az Úrról. El is mentek, hogy tovább adják, amit megtanultak. Aki még nem tudja, annak itt a mondóka, amivel könnyen megtanulhatja Jézus tanítványainak nevét:</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Péter volt az első, kit követett András,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Jakab, János, Fülöp, Bertalan és Tamás,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Így nevezi őket sorban a Szentírás.</i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"></i></div><a name='more'></a><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br />
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Vajon ma is vannak emberhalászok? Bizony, amikor a templomban hallgatjátok a lelkészt, amikor hittanon ismerkedtek a Biblia történeteivel, amikor a Csendes percek alatt figyeltek az óvó nénire, épp akkor találkoztok emberhalászokkal, hiszen ők is Jézus követői, tanítványai, akik nektek – kis halacskáknak – adják tovább az Örömhírt. (Ugye, emlékeztek az Evangélium szó is ezt jelenti.) Sőt, ti is lehettek kicsiny emberhalászok, amikor elmesélitek, amit hallottatok a vasárnapi iskolában, óvodában, azoknak a gyerekeknek, aki nem járnak hittanra, akik nem ismerik Jézust.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Tudjátok-e Péter nevének jelentését? Ha nem tudjátok, kérdezzétek meg! Rajzoljátok le azt is, hogyan vetette ki hálóját a Genezáreti-tóba.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ti is tudtok hálót készíteni papírból, ha legyezőt hajtogattok, és felváltva egyik majd másik oldalon, félig bevágjátok az összehajtogatott papírt. Amikor kinyitjátok, pompás hálótok lesz, készítsetek sok színes halat, és ragasszátok a hálóba. Szép dísze lesz a csoportszobának.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-fareast-language: HU;">Baranyából kaptam egy lelkészházaspár kicsinyeinek mondásait. </span>Kincső 3 évesen nem sok csapvizet ivott, a környéken nem igazán jó az ivóvíz.<span style="mso-fareast-language: HU;"><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Anyuci, kérek ásványvizet!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Nincsen.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Anyuci, kérek ásványvizet! </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Nincsen, Apa most hoz a boltból.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Anyuci, kérek ásványvizet! </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Nem tudok adni, csak csapvíz van. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Kérek csapvizet!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Miután megkapta ismét megkérdezte: </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Anyuci, mi ez? </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Csapvíz.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Milyen csapvíz?</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Amibe például mosogatunk. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Másnap pohárral a kezében így szólt: </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Anyuci, kérek mosogatóvizet!</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Egy másik vizes mondás </span></span>Ajándoktól. Mikor az állatkertben <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname> sokára a víziló kiemelkedett a vízből, Ajándok így szólt: </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">– Biztos kihúzta a dugót!<span class="apple-style-span"><span style="color: black;"> <o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Fontos dolog a tiszta víz, nem is jut mindenhol mindenkinek. Adjunk hálát a friss, szomjoltó vízért:<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Köszönjük, hogy mindig kerül a poharunkba víz, hogy könnyen kezet moshatunk, hogy meg tudjuk locsolni a virágokat. Kérünk Urunk, adj esőt oda, ahol <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname> szükség van erre, adj tiszta ivóvizet azoknak, akik rászorulnak, segítsd azokat, akik sokat gyalogolnak, hogy vízhez jussanak. Köszönjük, hogy mi a Te soha ki nem apadó kutadból olthatjuk szomjunkat. Ámen</i></span><o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-20948457115897433692009-10-25T11:37:00.001+01:002010-12-27T11:38:29.238+01:00Szombat<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ezen a héten egy újabb történetet mondok el nektek Jézusról. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus járt-kelt az emberek között, követték őt tanítványai, de ott voltak azok is, akik nem szerették, akik nem hittek neki, akik azt akarták ne, tanítson, ne gyógyítson. Szombat volt, betért a zsinagógába (tudjátok, ez a zsidó nép temploma, ők itt imádkoztak Istenhez). A zsidó hívek akkor is és ma is ezen a napon járnak templomba. A törvény szerint a szombat pihenésre, imádkozásra, nyugalomra való, ekkor nem lehet dolgozni, és senki semmilyen munkát nem végezhet. Jézus ellenségei, a farizeusok figyelték minden lépését és kíváncsian nézték, mit fog tenni. A zsinagógában ott volt egy sorvadt kezű ember, ma úgy mondjuk béna. A farizeusok nyomban megkérdezték: „Szabad-e szombaton gyógyítani?” Jézus így válaszolt nekik: „Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton”. Máté evangélista olyan szépen írta le Jézus szavait, hogy mindnyájan megérthetjük, mennyire fontos minden ember és milyen értékes Jézus szemében mindenki. S bizony nem habozott, azonnal megszólította a gyógyulni vágyót: „Nyújtsd ki kezedet!” – szólt Jézus, és megajándékozta a beteget a gyógyulással, egy egészséges kézzel. De higgyétek el, ilyenkor nemcsak a betegség múlik el, hanem a szív is megváltozik. A farizeusok <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on mérgesek voltak, és elhatározták, hogy megölik őt. Jézus, bár elment onnan, mindenkit meggyógyított, aki követte őt.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ma már tudjuk, az ember Isten legkedvesebb teremtménye és gyógyítani, szeretni, örülni mindennap szabad. Tudjuk, hogy Jézus, a mi Megváltónk, aki minden nap, minden percben velünk van, és megadja szívünk kéréseit. De azért nekünk is van egy napunk, a vasárnap, amit különösen is megszentelünk, vagyis templomba megyünk, imádkozunk, dicsőítjük Istent. Mi így, ekkor pihenünk meg.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Egyszer már kértem és kaptam is szép templomos rajzokat. Most ismét várom rajzaitokat, milyen a ti templomotok, mi van a tornyán, milyen a szószék, az Úrasztala. A jutalom most is egy szép Képes Biblia lesz.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
<a name='more'></a><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Vitális Ilona és Gaál Éva képeskönyve (<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Isten háza akkor és most</i>) izgalmas kalandra hív a múltba és a jelenbe, hiszen párhuzamosan ismerhetjük meg egy Géra nevű kisfiúval a jeruzsálemi templomot és Gergővel egy mai magyar, református templomot. A könyvhöz kivágós melléklet is tartozik: fatornyos falusi templom padsorral.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az egyik hittan órán beszélgettünk Jézus gyógyításairól, a vasárnap megszenteléséről, arról, hogy ezen a napon jó, ha megpihenünk, ha együtt vagyunk szeretteinkkel, ha elmegyünk a templomba. Az óra után odajött Anti, és így szólt: Légy szíves ezt írd be az üzenőmbe, mert anya mindig azt mondja vasárnap délután, hogy tanulj, pakolj össze, vidd ki a szemetet. De így megtudja, hogy ezt nem lehet, csak tévét nézni.<o:p></o:p></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Ismét egy régi, de most is megtanulható és mondogatható fohászt küldök nektek:<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Istennek Szentlelke szállj le ránk e napon, szenteld meg lelkünket a te oltárodon, jövel légy mivelünk és áldjad meg életünk. Ámen<o:p></o:p></i></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-28933364121672563322009-10-18T11:32:00.000+02:002010-12-27T11:33:14.496+01:00Ki a nagyobb?<div class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mindenki szereti, ha szeretik! Jó, ha megölelnek, megsimogatnak, kézen fognak. A kisgyerekeket mindenki babusgatja, remélem, titeket is sokszor dédelgetnek. Mégis érezhetjük úgy, hogy minket kevésbé szeretnek, mint a kisebb vagy <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obb testvérünket. Esetleg az óvó néni nem nekünk ad igazat vagy egy másik gyermek foghatja a kezét sétára indulva, a körjátéknál. Bizony nem lehet mindig minden a kedvünk szerint, néha úgy gondoljuk, a másikat jobban szeretik. Sokféle dologért szoktunk versenyezni is, ki lesz az első az öltözésben, ki eszi meg leghamarabb az ebédet, kié a legszebb rajz, ki a legügyesebb futó. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus tanítványait is érdekelte ki lesz a <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obb a mennyek országában. Kisgyermekek is szaladgáltak a felnőttek körül, talán épp fogócskáztak, vagy rajzoltak az út porában. Jézus magához hívott egy kisgyermeket, a tanítványok közé állította, és így szólt: „Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” A felnőttek bizonyára meglepődtek és elgondolkodtak. Ők azt remélték Jézus sorrendet állít, és megmondja ki a leg<st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obb, legokosabb, legügyesebb. És persze a legjobb lesz a mennyek országában is az első. De Jézus azt tanította, hogy nem az számít, ki tud több feladatot megoldani, még csak az sem ki a legbölcsebb vagy a legmagasabb, legerősebb. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Hát akkor vajon mi a legfontosabb? Biztos vagyok benne, hogy ti kórusban kiáltjátok: a Szeretet. Így van, és Jézus tudja, hogy ti, gyerekek <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on tudtok szeretni. Olyan jó, amikor megöleltek bennünket, amikor apró kezetekkel megsimogattok minket. És ehhez nem kell sem okosnak, sem erősnek, sem elsőnek lenni. Nem kell hozzá sem látni, sem hallani, sem járni. Szeretni mindenki tud, kicsi is, <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname> is, egészséges és beteg is, gyorsjárású és bice-bóca is.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az óvodában mindenki tud segíteni, valamiben mindenki jó. Mostanában sok a szüret, szedik a szőlőt, az almát, verik a diót. Talán elmentetek egy almásba, ahol még a legkisebbek is elérték a lehajló ágakat. Ezt a mondókát tanuljátok meg, így ősz idején:</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hüvelykujjam almafa,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mutatóujjam megrázta,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Középsőujjam felszedte,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Gyűrűsujjam hazavitte,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A kisujjam mind megette,<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Megfájdult a hasa tőle.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Minden szüreti, óvodai életet bemutató rajznak örülök, és várom a műveket.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-fareast-language: HU;">Felvidéki óvodásokról küldték az óvó nénik: Az egész óvoda kivonult a falu végén lévő gyümölcsösbe. Megbeszéltük, hogy a leszedett almából közösen eszünk, gyümölcssalátát készítünk, és persze haza is vihet mindenki. Az egész csapat <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname> buzgalommal látott munkához, gyűlt a sok alma a kosárban. Matyi kissé távolabb álldigált, és nem csinált semmit. Mikor kérdeztem mi a baj, rám nézett és megkérdezte: „Óvó néni nem azt mondtad, hogy Ádám almát evett, és az tilos volt? Hátha itt is van kígyó, megétet a mérgezett almával és attól megrosszulok.” Magam is meglepődtem, mi minden jár egy kisgyermek fejében.</span><span class="apple-style-span"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Ezen a héten egy termést megköszönő imát küldök nektek, amit bátran kiegészíthettek, folytathattok.<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Mennyei Atyánk köszönjük a bő termést, a sok gyümölcsöt, búzát. Köszönjük, hogy lesz kenyerünk, a pincénkben zöldségünk. Áldd meg a munkásokat, akik arattak, akik szüretelnek, a földeken munkálkodnak. Az Úr Jézus nevében kérünk, hallgass meg minket. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ámen<o:p></o:p></i></span></span></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-24183476284839818972009-10-11T11:31:00.000+02:002010-12-27T11:32:17.151+01:00Hány kenyeretek van?<div class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus nagyon szerette az embereket, sokszor gyógyította, bíztatta, segítette őket. Tanított, példát mutatott amerre csak járt. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mikor a Galileai-tenger mellett felment a hegyre, sokan követték Őt. Voltak közöttük bénák, vakok, némák, de mindenféle betegségben szenvedőket is vittek hozzá. Jézus mindenkit meggyógyított, a sok ember csak csodálkozott: a némák beszéltek, a bénák jártak, a vakok újra láttak. Milyen nagy dolog ez! Az emberek örültek és dicsőítették Istent. Mi is így teszünk, ha örömünk van, ha meggyógyulunk? </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">De a hegyen más is történt: Jézus nemcsak az elesettekre gondolt. Az emberek már három napja vele voltak, s nem ettek semmit. Ugye, milyen éhesek lehettek! Nekünk mindig van mit enni, sok finomság kerül az asztalra az oviban is és otthon is. Szüleitek, nagyszüleitek biztos örömmel főzik meg nektek kedvenc ételetek. Ha pedig az ovis csoporttal meglátogatjátok a piacot, láthatjátok, milyen sokféle finomságot árulnak. Van ott édes őszi szőlő, piros alma, fényes héjú körte. Tele vannak az asztalok paradicsommal, paprikával, illatos fűszerekkel. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Talán már voltatok éhesek, mikor alig vártátok, hogy elkészüljön az ebéd. Jézus is arra gondolt, meg kellene etetni ezt a sok embert, ne legyen üres a gyomruk. De a tanítványoknak a pusztában nem volt szinte semmijük, mit is adhatnának az ott lévőknek? </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">„Hány kenyeretek van?” – kérdezte Jézus. „Hét és egy kevés halunk” – válaszolták a tanítványok. Vajon, hogyan akar ennyi népet jóllakatni ezzel a pár falattal, gondolták. De Jézus csak kezébe vette a kenyereket, a halakat, hálát adott és megtörte. Majd osztani kezdte a tanítványoknak, akik tovább adták a sokaságnak. És képzeljétek, mindenkinek jutott, sőt még maradt is: hét tele kosárral, pedig négyezren ettek. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus nekünk is ad ám eledelt – lelki táplálékot. Hogyan? Úgy, hogy tanulunk róla, megismerjük, mit tanított, szeretjük egymást, ahogy kérte, segítünk, akinek tudunk. Ha imádkoztok, akkor is közel kerülhettek hozzá, vagy ha énekeltek, dicséritek, ahogy tanultuk. Mindnyájan jóllakhatunk az Ő asztalánál, az Ő szeretetéből.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Köszönöm a sok nevet, valóban: Jézus volt az Ember fia, a Rabbi, a Mester, a Megváltó, a Világ Világossága. Örülnék, ha lerajzolnátok, hogyan osztották a kenyeret és a halakat a tanítványok. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Mesélnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">150 éve született Benedek Elek, a neves erdélyi mesemondó, aki szinte egész életét a magyar népmesék gyűjtésére és továbbadására áldozta. Ezen a héten rá emlékezzünk egy „ételes” mesével. Mesélhetjük fejből a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack meséjét, vagy felolvashatjuk az Icinke-picinke mesegyűjteményből, sőt még diafilmen is levetíthetjük. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Orsi, Julcsi, Évi hármas ikrek, mivel nagyon picik voltak, mindig tömtük volna őket. Már kisiskolások voltak, de az evés még mindig központi kérdés volt. Egyik vasárnap, miután hazajöttek a templomból, édesanyám nyomban kínálgatni kezdte őket. Julcsi egy ideig hallgatott, majd így szólt: „Te, mamika, mindig azt akarod, hogy együnk, Jézus annyi kenyeret csinált, hogy mi már jóllaktunk a templomban.” (Mint megtudtam, a hitoktató néni a négyezer ember megvendégeléséről beszélt, és illusztrációként kenyérrel kínálta a gyereket.) <span class="apple-style-span"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Evés előtt és után is imádkozzunk, köszönjük meg, ami az asztalunkra került: <o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Urunk Jézus, áldj meg minket, mindennapi kenyerünket. Ámen<o:p></o:p></span></i></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott. Ámen</span></i></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-48311679985275958032009-10-04T11:28:00.000+02:002010-12-27T11:29:49.155+01:00Jézus meggyógyít<div class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ugye, milyen jó meggyógyulni! A múlt heti történetben Jézus meggyógyított egy embert, akivel nem is találkozott, de a beteg századosa, nagy bizalommal volt Jézus iránt. Ő, a Mester, sok emberen segített. Ma két vak emberről hallhattok, akik visszanyerték a látásukat.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Biztos játszottatok már olyat, hogy becsukjátok a szemeteket, és tapogatózva próbáltok járkálni, vagy a tapogatós-felismerős zsákba nyúltok, és kézzel ismeritek fel a tárgyakat, vagy az udvaron szembekötősdivel keresitek egymást. Nem könnyű látás nélkül boldogulni: este, ha sötét van, és ki kell mennünk a szobából, a falba, az ágyba, az asztalba kapaszkodunk, nem érezzük biztonságban magukat.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Sokan vannak, aki vakon élik az életüket, gyerekek, felnőttek. Ha megismerjük őket, csodáljuk, milyen ügyesen tudnak mindenhol eligazodni, milyen magabiztosan használják különleges számító- vagy írógépüket, mennyire könnyedén ismernek fel bennünket a hangunkról, vagy finoman megtapogatva arcunkat vonásainkról, hajunkról. Segítőjük a fehér bot vagy egy-egy különleges kutyus. Ha láttok felnőtteket vagy gyerekeket ilyen bottal közlekedni, ti is segíthettek átkelni az úttesten.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus is találkozott két vak emberrel, akik így kiáltottak hozzá: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!”. Ő megkérdezte: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?” Miután igennel válaszoltak, megérintette a szemüket, és nyomban meggyógyultak. Őket is a hit segítette ehhez, mint a kapernaumi százados szolgáját.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mi, emberek sok bajjal, betegséggel találkozunk, veletek is történnek szomorú, rossz, bántó dolgok. Ilyenkor jó odabújni valakihez, érezni a másik szeretetét. De mi, akik Jézus gyermekei vagyunk, tudjuk, hogy Ő mindig velünk van, benne bízhatunk, hozzá fordulhatunk. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény</b><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus több nevét is olvashatjátok a fenti szövegben. A Bibliában még sokkal többféleképpen szólítják. Ha a felnőttek segítenek, írjátok meg, milyen neveit ismerhetjük még a Szentírásból. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Hallgatnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A hangoskönyvek azért jók, mert olyanok is meghallgathatják, akik még nem tudnak olvasni és olyanok is, akik elvesztették a látásukat. A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Bibliai történetek gyerekeknek</i> című CD-n 7 ószövetségi történetet találhatunk Szilágyi Tibor, Papp Zoltán, Mácsai Pál és Sinkó László tolmácsolásában.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Sok-sok évig jártam felolvasni a Vakok Intézetébe. Miután összebarátkoztunk az ott élőkkel, minden héten egyre hosszabbra nyúlt a felolvasást követő játék, beszélgetés. Egyik nap az ügyeletes nevelő is bekopogott a nevetéstől hangos, de sötét szobába és így szólt: „Aki lát, megy, aki nem, marad.” „Na, lányok akkor ma itt alszunk – mondtuk –, mert itt olyan sötét van, hogy nem látunk elmenni.” A fiúk lelkesen ünnepeltek, de a kigyúló lámpafényénél, nekünk persze menni kellett.<span class="apple-style-span"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Kedves levelet kaptam egy dédnagymamától, Lola nénitől, aki azt írta, hogy a Mennyben lakó én Istenem imádságot, ő énekelve tanulta. Reméli, hogy kisunokáihoz is olyan közel kerül ez a fohász, mint hozzá. Köszönöm a kedves szavakat, mindig örülök, ha kapok régi, szívbéli imádságokat, gyermekkort idéző szavakat. <o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Ezen a héten így imádkozzunk: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mennyei Atyánk, dicsérünk Téged és köszönjük a csodákat, amiket nekünk ajándékoztál: a ragyogó Napot, a csendes, puha esőt, a virágokat, a madarakat. Köszönjük, hogy ezeket a szépségeket mindenki élvezheti, az is, aki lát a szemével, és az is, aki nem. Érezhetjük a virágok finom illatát, tapinthatjuk az állatok puha bundáját, melegíti arcunkat a nap. Adj nekünk ezért hálás szívet Urunk! Ámen</i></span></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-35057203713001189762009-09-27T11:25:00.000+02:002010-12-27T11:26:45.088+01:00Bízzunk a legnagyobb orvosban<div class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Áldás, békesség!<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az előző alkalommal arról beszélgettünk, hogy bátran kérhetünk, zörgethetünk, hiszen Jézus megadja szívünk kéréseit, ha az Isten akarata is. A Bibliából azt is megtudhatjuk, hogy ha bíznunk Benne, hitünk még erősebb lesz.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Volt egy város: Kapernaum, a Galileai tenger északi partján – emlékeztek, már jártunk erre képzeletben, amikor a tanítványok itt halásztak, vagy amikor a barátai elhozták a beteget Jézushoz, hogy gyógyítsa meg. Ezúttal egy római századossal találkozott, aki elmondta neki, milyen beteg a szolgája. Jézus nyomban elindult volna, hogy meggyógyítsa a szenvedőt, de a katona így szólt: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Uram nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj és meggyógyul a szolgám.”</i> Annyira bízott Jézusban, hogy hitte, neki csak egy szavába kerül, s már vége is a bajnak. Jézust meglepte ez a nagy hit: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Legyen hited szerint” –</i> szólt a rómaihoz, és haza küldte. A szolga még abban az órában meggyógyult.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Biztos ti is voltatok már betegek. Ilyenkor mindenki segíteni szeretne. Édesanya hívja az orvost, apa a munkahelyéről aggódva telefonál, a nagymama etetné, itatná a kis beteget. Még az oviból is érdeklődnek, mikor mész újra közéjük. Mindenki teszi a dolgát, még te is: nyugodtan fekszel, ha a doktor néni vagy bácsi arra kér, beveszed a gyógyszert, még ha rossz is, lenyeled a kanalas orvosságot, pedig legszívesebben kiköpnéd.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">De ne feledjünk el Istenhez fordulni, és Jézus nevében kérni, legyen velünk a bajban, betegségben, így még könnyebb legyőzni a kórt. Bízzunk a legnagyobb orvosban, aki soha nem feledkezik el rólunk.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></div><a name='more'></a><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény</b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Köszönöm a sok szép rajzot. Örültem a kürtök, lantok, hárfák képének, a szebbnél szebb doboknak, citeráknak, fuvoláknak. Remélem, ti is énekeltetek, körtáncot jártatok és összeütöttetek csengő, zengő cintányért. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Kapernaumban más csodákat is tett Jézus, hallottatok Jariusról és a kislányáról?</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A betegségnek sokszor lelki okai vannak, amiből sokszor legalább olyan nehéz kigyógyulni, mint a testi bajokból. Marék Veronika Boribonjának mind testi, mind lelki betegséggel meg kell küzdenie. A Boribon beteg című lapozóban a kismackót ledönti a lábáról az infulenza, Annipanni gyógyítgatja, játszik vele, orvoshoz viszi, végül meggyógyul Boribon, mehetnek kirándulni. Boribon és a hét lufiban Annipani előbb lufikkal próbálja felderíteni a rossz idő miatt szomorú Boribont, később a szép, színes lufik elvesztését veszi szívére a játék mackó. Mindkét történet alkalmas a kisgyermekek empátiájának növelésére: együtt szomorkodhatnak, örülhetnek Boribonnal, Annipannitól pedig a gondoskodás és a vigasztalás művészetét leshetik el.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Egyik édesanya mesélte: Kisfiam nem lehetett több három évesnél, mikor nagy fájdalomra ébredt. A füléhez kapkodott, így rohantunk az ügyeletre. Egy fiatal orvos vizsgálta, kevés tapasztalattal, de nagy szeretettel. Nem úsztuk meg a fülszúrást, de jól esett, ahogy vigasztalgatta, simogatta a síró gyereket, még matricát is adott neki. Miután kijöttünk a rendelőből Lackó felnőttesen rám nézett és így szólt: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Te, anya, ez olyan Istenszerű doktor bácsi volt.” </i>Lackó már felnőtt, de a családban gyakran használjuk a gyermekkori kifejezést. Kívánok mindenkinek sok Istenszerű embert a környezetében. <span class="apple-style-span"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">Betegségben is bátran forduljatok az Úrhoz: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Beteg vagyok Jézusom, ágyban fekszem, nem mehetek oviba. Nem játszhatom a többiekkel és lázas is vagyok. Köszönöm, hogy annyian akarnak segíteni, ápolnak engem. Kérlek, adj nekem türelmet, és gyógyíts meg Úr Jézus! Ámen</i></span></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-42341444891891919542009-09-20T11:23:00.000+02:002010-12-27T11:26:27.022+01:00Zörgessetek és megnyittatik néktek<div style="text-align: center;"><b>Áldás, békesség!</b></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézustól nemcsak imádkozni tanulhatunk, de azt is megmondja, hogyan tegyük ezt. Máté evangéliumában (örömhírében), azt mondja <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„kérjetek és adatik néktek, zörgessetek és megnyittatik néktek”. </i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mindnyájan tudjuk kérni, amit szeretnénk: ti, gyerekek játékra, szép könyvre, a <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obbak divatos ruhára, új mobiltelefonra, mi felnőttek jó kocsira, hosszú utazásra vágyhatunk. Jézus, ha hozzá fordulunk, meghallgatja szívünk kéréseit, de jó, ha tudjátok, nem érdemes mindig tárgyakra, újabb és újabb játékokra áhítoznunk. Amit Jézus adhat, az ennél sokkal többet ér. Kérjünk tőle szerető szívet, barátokat, köszönjük meg a szüleinket, <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>szüleinket! </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">És zörgetni hogyan szoktunk? Kopoghatunk ajtókon, kocogtathatjuk az ablakot, bekiabálhatunk a kertbe. Ha keresünk valakit muszáj bejutnunk valahogy: csöngetünk, zörgetünk, hogy ajtót nyissanak. Ha Jézusnál zörgetünk, ő biztos, hogy ajtót nyit nekünk. Ezért öröm nekem és a titeket szeretőknek, ha nézegetitek a Képes Bibliát, ha beszélgettek az oviban Jézus tetteiről, ha a csendes percek után ti is imádkoztok. Ti így kérhettek bebocsátást a hit ajtaján.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Mindnyájan szeretjük a vidámságot, éneket, zenét, táncot. A templomban, az istentisztelet alatt, jó, ha csendben vagytok. Itt a felnőttek énekelnek, imádkoznak, hallgatják a prédikációt, más szóval az igehirdetést, Isten üzenetének továbbítását. De a gyermek órán ti is dicsérhetitek Istent: tánccal, zenével, tapssal, énekekkel. Sokféle hangszert használhattok, egyet már ti is készítettetek magvakból, dobozokból. A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Jézus hív, gyere kicsi gyermek</i> című énekhez tapsolhattok, és meg is számolhatjátok hányan vagytok.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><a name='more'></a><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Rejtvény</b><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Imádságban, énekben szoktuk dicsérni az Urat, de a 150. zsoltár szerint még sok-sokféle módon dicsérhetjük Őt. Kérjük a felnőtteket, olvassák fel, énekeljék el a 150. zsoltárt, majd segítsenek a gyerekeknek lerajzolni azt, hogyan dicsérhetjük az Urat a zsoltár szerint.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Olvasnivaló<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal">Talán sokan emlékszünk még két nagyon izgalmas gyermekkori képeskönyvre, ami a hangok és a hangszerek csodálatos világába kalauzolta el olvasóit (a könyvek címe is ez volt A hangok csodálatos világa; A hangszerek csodálatos világa). Cathia de Léone könyveiben Hamiska segítségével ismerkedhettek meg a kis olvasók Egészkotta királykisasszony birodalmával, az életre kelt hangok és hangszerek maguk mutatkoztak be, keveredtek mulatságos kalandokba. Az elveszett harmónia keresése közben a gyerekek észrevétlenül sajátítanak el zenei ismereteket. A könyveknek sajnos nincs új kiadásuk, de antikváriumban, könyvtárban hozzáférhetők. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Gyerekek mondták<o:p></o:p></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><br />
</b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Cicával minden ovis órán találkoztunk, örömmel dobbantott, táncolt, forgott, énekelt, minden éneket dobbal, csörgővel, cintányérral kísért. Gyakran elmondtam, kedves az Úrnak ez a sok vidám muzsika, csengő hangocska. Az iskolában örömmel szaladt felém, megölelt és a fülembe súgta: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Vigyázz, itt nem lehet zörgéssel imádkozni. Itt nem örül az Úr, ha óra közben énekelsz.”<o:p></o:p></i></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><span style="color: black;">A hétre egy szép Székelyföldi imádságot küldök nektek:<o:p></o:p></span></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Jó Úr Jézus, merre járok<o:p></o:p></span></i></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Szavaidra mindig vágyok.<o:p></o:p></span></i></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Legyél velem én utamon,<o:p></o:p></span></i></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Legyen áldás otthonomon. Ámen</span></i></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-58673226835357476802009-09-13T11:21:00.000+02:002010-12-27T11:26:06.508+01:00Jézus imádkozni tanít<b></b><br />
<div style="text-align: center;"><b><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><b>Áldás, békesség!</b></span></b></div><br />
<div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A múltkor egy nagy utazást ígértem Jézus korába, Palesztinába. Már olvashattatok a különféle nyelvekről, így tudjátok, a legtöbb országban más-más nyelven beszélnek. Több mint 2000 évvel ezelőtt Palesztinában héberül és arámiul szóltak egymáshoz. A <st1:personname productid="mai Izrael" w:st="on">mai Izrael</st1:personname> földjén az ivritet használják. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézus arámi nyelven tanított, szólította meg a tanítványait. Emlékeztek a nevükre? Mondjátok el a róluk szóló versikét. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jézustól tanultunk imádkozni is, gondolom, sokan ismeritek az Úri imádságot, a Miatyánkat. Így szólította meg a hallgatókat, és minket is: </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">„Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Mt 6,9-13)</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Persze nem magyarul mondta az imádság szavait, hanem arámiul. Az első Bibliákban görögül, majd latinul olvashatták a keresztyének. Sok időnek kellett eltelnie, míg mindenki a maga anyanyelvén mondhatta ezt az imádságot. Nem is papírra írták le először, hanem állatbőrből készült lapokra, pergamenre. Sok feladatuk volt a készítőknek, mire a pergamen elég puha és vékony lett. Írni csak nagyon kevesen tudtak, a Szentírást is kézzel másolták. Nagy és nehéz munka volt! De micsoda különleges élmény lehetett Jézus szavait újra és újra leírni.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Kérdezzétek meg, van-e otthon szarvasbőr, manapság ablakot szoktak vele tisztítani! Üljetek le a földre törökülésbe, egy keményfedelű könyvre tegyétek rá a bőrt. Próbáljatok meg filctollal rajzolni rá. Így kicsit ti is megtapasztalhatjátok, hogyan dolgoztak 700 évvel ezelőtt a másolók.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-variant: small-caps;"><o:p></o:p></span></b></div><b></b><br />
<div><b><b></b></b><br />
<a name='more'></a></div><div><b><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><b><br />
</b></span></b></div><div><b><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><b>Rejtvény</b></span></b></div><br />
<div><b><br />
</b><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Jerikó falai valóban a kürtöléstől omlottak le, Józsué könyvében olvashattok erről, Jézus Krisztus pedig Betlehemben született és Názáretben élt. E neveket mindegyik evangéliumban (ugye emlékeztek a szó örömhírt jelent) megtalálhatjátok. Emlékeztek-e hogy hívják az állatbőrből készült „papírt”.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><b>Olvasnivaló</b><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Dizseri Eszter közel 10 éve megjelent könyvében gyerekekkel beszélgetett az Úri imádságról. A <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Gyerekek a Miatyánkról</i> tanulságos olvasmány felnőtteknek arról, mit gondolnak gyermekeink a hitről. Azoknak pedig, akik képeskönyv segítségével szeretnék megtanítani gyermeküknek a Jézustól tanult imádságot, ajánlom a Harmat Kiadónál megjelent <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Miatyánk</i> című bibliai lapozót.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: -webkit-auto;"><b>Gyerekek mondták <br />
</b>Templomba készülődve a 3 éves Benedek fiam, amikor megemlítettem, hogy a templomos „játszóházba” megyünk, kihúzta magát és a fejét, vállát, térdét és talpát megérintve el kezdte sorolni: Fejem, vállam, térdem, talpam<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Zimmezummhoz</i> tartozik. Amikor én teljes értetlenséggel, kérdően néztem rá, a nagyobbik, ötéves Bálint fiam sietett segítségemre: „Nem jól mondja Bendi, tudod, anya, úgy tanultuk a templomban, hogy fejem, vállam, térdem, talpam<b> </b><i style="mso-bidi-font-style: normal;">MIND AZ ÚRHOZ</i> tartozik<span style="color: #993366;">.”</span></div><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Ma Bálint megfejtett szavaival kezdjük az imádságot:<o:p></o:p></span></i></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Köszönjük Jézusunk, hogy mind Hozzád tartozunk, te őrzöl és óvsz bennünket. Köszönjük, hogy, ha sok nyelven beszélünk is a világban, a te szereteted nyelve egy és világos: szeressünk Téged és szeressük egymás, mint magunkat. Segíts bennünket, hogy így tudjunk élni. Ámen</span></i></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-8291046777187263912009-08-30T11:10:00.002+02:002010-12-27T11:13:02.591+01:00Elmúlt a nyár<div style="text-align: center;"><b>Áldás, békesség!</b></div><div style="text-align: center;"><b>Kedves gyerekek, pedagógusok, szülők nagyszülők!</b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-size: 19px; font-variant: small-caps;"><b><br />
</b></span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Vége a nyárnak, kezdődik az óvoda, indul a tanév. Remélem, mindenki kipihente magát, és újult erővel készül a tanévre.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Biztos vagyok benne, hogy sok érdekes, új dologgal találkoztatok. Megismerkedtetek ismeretlen tájakkal, fürödtetek a Balatonban, talán kipróbáltátok a tenger sós hullámait is vagy másztatok hegyet, sétáltatok csendes völgyekben. Bizonyára sokan meglátogattátok a <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>szülőket, kit vidéken, kit városban. Fel sem tudom sorolni, mennyi élményt rejtegethet egy pár nyári nap.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">De vannak más ajándékai is ezeknek az otthon töltött heteknek. Talán több időt tudunk együtt tölteni, anya, apa jobban ráér, lehet közösen játszani, <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>okat beszélgetni, összebújni a <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname> ágyon, meghallgatni egy rég várt mesét, megnézni együtt egy mesefilmet. Ezek a csendes, vagy éppenséggel vidám együtt töltött órák sokáig elkísérnek mindenkit. Jó rájuk emlékezni, visszagondolni.</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Nekem <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on különleges élményben volt részem a nyáron. Tudjátok hol jártam, hol dolgoztam? Fadd-Domboriban voltam a Csillagponton, ami a leg<st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>obb találkozója a református ifjúságnak. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Volt egy kertünk, Csillagocska Gyermekkert volt a neve. Gondolom már ki is találtátok, hogy egy igazi nyári óvodát, egy csodás mesekertet varázsoltunk a Duna partjára. Jöttek hozzánk zenészek, énekesek, bábosok, bűvészek, keramikusok, mindenki megmutatta mivel foglalkozik, kipróbálhattuk a hangszereket, az agyagozó korongot, sípoltunk, doboltuk, készítettünk falovacskát. Minden nap tartottunk áhítatot, sok éneket tanultunk, imádkoztunk, délután megköszöntük az Úrnak, hogy együtt lehettünk, vigyázott ránk, velünk volt. Bár néha alig bírtuk ki a meleget, <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>on jó volt együtt lenni. </div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
<a name='more'></a><br />
<br />
<b>Olvasnivaló</b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><div style="text-align: -webkit-auto;"><b><br />
</b>Nemrégiben újra megjelent Varga Katalin <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kisbence </i>című könyve Kállai Nagy Krisztina kedves rajzaival. Kisbencének vannak szép játékai és nagyobb testvérei, mindennapjai pontosan olyanok, mint bármelyik óvodásé, vidám kalandjain, kedves gyerekszáj-mondásain jól szórakozhatunk, a rövid mesék felejthetetlen esti mesékké válhatnak, amit újra meg újra mesélhetünk óvodásnak, kisiskolásnak.</div></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
<div style="text-align: -webkit-auto;"><b>Gyerekek mondták<br />
</b>A Csillagponton a bátorságról volt szó, kicsik és <st1:personname w:st="on">nagy</st1:personname>ok kérdeztük, kerestük honnan vesszük a bátorságot. Virág óvó néni és <st1:personname w:st="on">Eszter</st1:personname> néni elmondták, hogy Isten ad nekünk erőt, okosságot, bátorságot. Andris és Beni a medencénél fröcskölték a többieket, rájuk szóltam, hogy vigyázzanak a kisebbekre, és hagyják abba a locsolást. Beni rám nézett, és így szólt: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Kata néni, honnan veszed a bátorságot, hogy rám szólj. Látod, Istent nem zavarom.”</i></div></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Ezt az imádságot egy amerikai kislány mondta:</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span class="apple-style-span"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;">Jézus Krisztus, mindenek ura, adj a szívünkbe szeretetet, tudjunk örülni mindennek, amivel megajándékozol minket. Tudjuk kikerülni a kicsi hangyát és röptetni a katicabogarat. Tudjuk megölelni a barátainkat és szeretni azokat, akik nem szeretnek minket. Úr Jézus, áldj meg bennünket! Ámen</span></i></span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: black;"><o:p></o:p></span></i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kata néni</i><o:p></o:p></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-71057459381634714092009-06-14T11:33:00.001+02:002010-10-01T11:38:27.718+02:00Tanévzáró<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></span></div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Véget ért a tanév, véget érnek a mi találkozásaink is. Jó volt veletek beszélgetni, így az újság hasábjain keresztül. Örültem minden imádságnak, rajznak, kedves mondásnak. Remélem a szülők, nagyszülők is megszerették rovatunkat, és hétről hétre beszélgettek a gyerekekkel az írottakról. Köszönöm a bíztató szavakat, a támogatást, szeretetet. Sok óvó néni, hitoktató jelezte, segítségére volt a heti anyag munkájában, szolgálatában. Szeptemberben újra találkozunk, és folytatjuk a közös kalandozást a Biblia világában. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Kedves óvodások gyűjtsétek a nyári élményeket, a különleges kavicsokat, csillogó kagylókat: képeket, játékokat készíthettek belőlük, emlékeztetni fognak benneteket a szép, meleg nyári napokra. Játszatok, szaladgáljatok sokat! Figyeljétek meg a csillagokat, hallgassátok, hogy muzsikál a tücsök egy csendes nyári estén. Segítsetek a katicáknak kimenekülni a Balaton vízéből, figyeljétek meg a békák kuruttyolását a vízparton. Ha ügyesek vagytok, nádból sípot is faraghattok egy felnőtt segítségével. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Nagy forróságban a hűvös szobába bújva újra felfedezhetitek a rég nem nézegetett könyveket, előkerülhetnek rég elfeledett játékok, fűzhettek gyöngyöt, és lerajzolhatjátok, ami veletek történt. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Osszátok meg velem élményeiteket, küldjetek fényképeket merre jártatok, mit láttatok! </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Áldott, szép nyarat, és jó pihenést kívánok mindenkinek. Ha nyaraltok, keressétek meg a helyi református templomot, nézzétek meg, hogyan dicsérik Istent, milyen énekeket ismernek a gyerekek, imádkozzatok együtt gyülekezettel. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Olvasnivaló </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Az olvasnivaló rovatban olyan új és régebbi könyveket (néha még hallgatnivalót is) ajánlottunk, amelyeket olvasgatva, böngészgetve felnőtt és gyermek közösségre lelhet: együtt kalandozhatnak a mesék gazdag birodalmában, együtt fedezhetnek fel újra már ismert és izgalommal még ismeretlen mesehősöket. A mesélést sosem késő elkezdeni, bíztatok mindenkit: meséljenek bátran könyvből, fejből történeteket a kisgyerekeknek, mondókázzanak velük, tanítsunk verseket nekik – nyáron is! </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Gyerekek mondták </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Anti egy cicát talált a játszótéren, a pici macska keservesen nyávogott. Hívott, nézzem meg, mi lehet a baja. A csepp jószág láthatólag félt, éhes volt, talán elcsavargott mamájától. Mondtam is Antinak, aki szeret elszaladni tőlem: „Látod kisfiam így jár, aki elmegy a mamájától. Egyedül marad, nincs, aki etesse, vigyázzon rá.” Anti, okos kisfiú, tudta mit akarok neki mondani. Hamiskásan rám nézett, és így szólt: „Te anya vagy, és nem macska, én meg kisfiú, és nem eszem egereket csak ember ételt.” Majd elfutott és visszaszólt: „Ja, Isten meg úgyis vigyáz rám.” </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Ezt az imádságot egy nagymama küldte nekem, ti is elmondhatjátok mindennap: </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i>Reggel mikor felébredek, hálát adok Uram Neked. Köszönöm, hogy megtartottál, álmomban is rám vigyáztál. Köszönöm a szép új napot, és az összes jó barátot. Őrizd ma is családomat, adj örömet, s áldásodat. Ámen </i></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: right;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b><i>Kata néni</i></b></span></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-90859107527721154492009-06-07T18:17:00.000+02:002010-09-30T18:23:01.089+02:00Mindenkinek a maga nyelvén<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></span></div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Jól tudtátok: Péter szavaira figyeltek az emberek, őt hallgatták, amint Jézusról beszélt. Sokféle ember gyűlt össze akkor a nagy szélzúgásra, különféle nyelveken beszéltek, sokfelől érkeztek – most mégis mindenki értette a tanítványokat. Csodálkoztak, hogyan lehetséges mindez? „Mi messziről jöttünk Mezopotámiából, Ázsiából, Egyiptomból és még sok másféle helyről!” – mondták. „Eddig nem értettük egymást, de most igen. Halljuk és értjük, amint Isten felséges dolgairól beszélnek ezek az emberek.” Álmélkodtak, nem akartak hinni a fülüknek. Biztos sok bort ittak a tanítványok, gondolták. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">De Péter előre lépett, és bátran a Szentlélek segítségével újra beszélni kezdett. Tanított Isten tetteiről, Dávid királyról és Jézusról, aki meghalt a kereszten, feltámadt és vigasztalóul elküldte a Szentlelket. Sokan megértették, amit tanított, követték őt, együtt voltak, imádkoztak, mindenüket megosztották egymással. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Tovább ismerkedünk </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Hamarosan véget ér a tanév, elbúcsúztok egymástól, az óvó néniktől. Meglátogathatjátok a távolban élő nagymamákat, nagypapákat. Néhányatoknak talán külföldön él rokona, így oda utazik a család. Sok érdekes dolgot láthattok, sok emberrel találkozhattok. Van, aki a tengerpartra utazik, mások a hegyekbe vagy falura. Öröm megismerni új gyerekeket, megkóstolni új ízeket, kipróbálni érdekes játékokat. Figyeljétek meg, ha nem is értitek a másik nyelvét, akkor is hamar össze tudtok barátkozni, akár mutogatással, rajzolással is megértitek egymást. Közös nyelvünk a szeretet, a kedvesség, a jóság, a simogatás. Ezt mindenki ismeri és megérti. Nem véletlen ez, Jézus is arra tanít bennünket, hogy szeressük egymást, így mindenki tudja majd, hogy az ő gyermekei vagyunk. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Most pedagógus nap is van; okozzatok örömet az óvó néniknek, tanító néniknek ezen a különleges napon! Már tudjátok, hogyan csinálhatjátok: szép rajzzal, énekkel, verssel, mondókával mindig megörvendeztethetitek őket. Egy csokor virág, pár köszönő szó nagyon jól esik azoknak, akik vigyáztak rátok, vigasztaltak, tanítottak, szerettek benneteket egész évben. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Olvasnivaló </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Zágoni Balázs Barni fia átlagos óvodás (ma már iskolás): hihetetlen játékkedvvel, nyitottsággal a világra, kacagtató, nonszensz ötletekkel. Apja történeteket mesél neki és nekünk róla, mindennapjairól, családi, óvodai kalandjairól. A Barni könyve univerzális, hiszen Barni kalandjai ismerősek nemcsak az óvodás mesehallgatók számára, akik földrajzi helytől függetlenül (Barni kalandjai nagyobbrészt Kolozsvárott játszódnak) hasonló életélményekkel élik meg a 3-6 éves kort, hanem a felnőtt mesélőnek is, aki hasonló élményekkel vészelte át egykor a 3-6 éves kort. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Gyerekek mondták </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Óvó néni vagyok, kisfiam is odajár a mi ovinkba. Anyák napjára készültünk, a szülők meg kis pedagógus napi műsort állítottak össze. Viktor mindkettőben szerepet kapott. Mikor a műsor elkezdődött, kétségbeesett és sírva kérdezte: „Anya, most te ki is vagy? Az anyukám, vagy az óvó néni?” </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">E heti imádságunk az óvó nénikért, pedagógusokért szól. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i>Drága Úr Jézus, köszönjük az óvó néniket, a kedvességüket, munkájukat, szolgálatukat. Légy velük és családjukkal. Tudjanak sokat pihenni, örülni. Köszönjük a türelmüket, gondoskodásukat. Kérünk, áldd meg és őrizd meg őket. Ámen </i></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: right;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b><i>Kata néni</i></b></span></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-29526083959091501782009-05-24T18:02:00.000+02:002010-09-30T18:10:25.138+02:00Mennybe felméne...<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Csoda történt! Húsvét után a negyvenedik napon az Olajfák hegyén, Jézus együtt volt tanítványaival, beszélt hozzájuk, ők figyelmesen hallgatták. Ígérte nekik a Szentlélek eljövetelét, és mondta, hogy hamarosan mindenhol beszélni fognak Róla, még a föld végső határán is. Eközben Jézus lassan felemelkedett az égbe, és eltűnt egy felhő mögött. Mindenki ámulva nézte. Ekkor két fehér ruhás férfi állt meg mellettük, akik arról beszéltek, hogy Jézus felemeltetett a mennybe, ám egyszer ugyanígy vissza is jön majd. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Gondoljatok bele, mennyi furcsa, ijesztő, váratlan, örömteli dolog történt a tanítványokkal. Most is, hogy doboghatott a szívük! Mikor Jézus és a férfiak eltűntek a szemük elől, ők visszatértek Jeruzsálembe, felmentek az emeleti szobájukba, és arról beszélgettek, mi is történt az imént. Majd mindnyájan imádkoztak, egy szívvel, egy akarattal, kitartóan. </div><div style="text-align: justify;"><a name='more'></a></div><div style="text-align: justify;"><b><br />
</b><br />
<b>Rejtvény </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Tudjátok-e, a hét melyik napján történt ez a csodás esemény? Hogy nevezzük ezt a napot? </div><div style="text-align: justify;">Köszönöm az igrici óvodások szép Zákeus rajzait, mindig öröm, ha elkülditek munkáitokat. Remélem, örömet szerzünk a szép jutalomkönyvvel. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Tovább ismerkedünk </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Izgalmas időszak következik, hamarosan kinyitjuk a harmadik aranyalmát. Ugye, emlékeztek még a mondókára? Ha igen, mondjátok el gyorsan, ha nem, vegyétek elő a szeptember elsejei számot, ott megtaláljátok. </div><div style="text-align: justify;">Tudjátok-e, mi a neve a mai vasárnapnak? Úgy hívjuk Váróvasárnap. S vajon mit várunk? Bizony, a harmadik aranyalma ünnepét. Képzeljétek, régen ezen a héten a gyerekek és a fiatalok kitakarították a templomot, minden porszemet eltüntettek, hogy az ünnepen ne csak a lelkük, hanem Isten háza is ragyogjon. Talán ti is tehettek valamit ezen a héten! Ha a templomot nem is tudjátok „kifényesíteni”, az oviban vagy otthon nagy rendet rakhattok, így várva harmadik nagy ünnepünkre. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Olvasnivaló </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Sokunk kedves gyermekkori élménye Zelk Zoltán A három nyúl című verses meséje, melyet most Reich Károly rajzaival leporellóformában is kézbe vehetünk, és mesélhetjük gyermekeinknek a ravaszdi nyuszik és a hiszékeny szarka, róka, farkas, medve, vadász történetét. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Gyerekek mondták </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Pünkösdre készülve az egyik hittanórán próbáltam megértetni a gyerekekkel mi is az a Szentlélek, mi a Szentháromság. Még be sem fejezhettem a mondatot az egyik kislány így szólt: „Ja, olyan, mint anya kávéja, három az egyben.” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Ma így imádkozzunk: </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><i>Jézusunk, köszönjük, hogy mindig velünk vagy, hogy soha nem hagysz minket egyedül. Köszönjük, hogy játszhatunk, vannak barátaink, szüleink. Köszönjük a szép tavaszi napokat, a virágokat, a napot, az esőt. Körülöttünk örvendeznek a madárkák, a kis állatok, mi is örülünk a tavasznak, sok szép ajándékodnak. Ámen. </i></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: right;"><b><i>Kata néni</i></b></div></span>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-78167259544680639672009-05-17T18:00:00.000+02:002010-09-30T18:02:27.716+02:00Csodás gyógyulás<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Jézus betegeket is gyógyított. Sánták, bénák, vakok, leprások mentek hozzá, hogy segítsen rajtuk. Egyszer egy járni nem tudó embert vittek a barátai Jézushoz, de olyan sokan akarták hallani a Mestert, hogy ők már nem fértek be a házba. Tudjátok, mit tettek erre a barátok? Felmásztak a tetőre, megbontották, és kötélen eresztették le a beteg embert Jézus elé. </div><div style="text-align: justify;">Nagy dolog, ha ilyen társai vannak valakinek. De még nagyobb az, hogy Jézusban bízva cselekedtek így. </div><div style="text-align: justify;">Amikor a beteg ágya a szobába érkezett, mindenki Jézusra és rá figyelt. Vajon mi történik most? Őt is meg tudja vajon Jézus gyógyítani? Így történt! Először megbocsátotta a béna bűneit, örült az ő és barátai nagy hitének, majd mindenki füle hallatára így szólt: „…kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” És ekkor valóban megtörtént, amit addig még senki nem látott. Az, aki csak ágyban tudott feküdni, nem tudott menni, felkelni, a saját lábára állt, s az ott lévők szeme láttára fogta az ágyát, és kiment a házból. </div><div style="text-align: justify;">Az emberek csak ámultak, örültek és dicsőítették Jézust. „Ilyet még soha nem láttunk!” – mondták. </div><div style="text-align: justify;"><a name='more'></a></div><div style="text-align: justify;">Örülök, hogy volt, aki tudta Máté, Márk és János evangélista is írt a tengeri viharról. A hittanosok rajzait kitettem az iskolai terem falára, mindenki ámulva nézte a szép munkákat. Most is rajzoljatok bátran, kérem a szülőket, óvó néniket bíztassák a kicsinyeket, és az elkészült műveket küldjék el a szerkesztőségbe. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Tovább ismerkedünk </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Remélem nektek is vannak barátaitok. Ugye, milyen jó velük lenni, játszani, beszélgetni, nevetni. Aki közel áll hozzánk, azzal élvezzük az együtt töltött időt. Van, aki a barátjánál alhat, meghívjátok egymást a születésnapotokra, ünnepekkor ajándékot készítetek egymásnak. Jó érzés, ha számíthatunk valakire, ha szeret bennünket valaki. Azt szokták mondani az igazi barátot a bajban ismerjük meg. Látjátok, a szegény bénát is a baráti vittek Jézushoz. Ma már sok dolog másként van. Gyakran csak telefonon, interneten beszélgetünk egymással, de az, hogy a barátunk velünk érez, segít, ha bajban vagyunk, nem változott. Ti is örültök, ha érdeklődnek felőletek, amikor betegek vagytok, telefonálnak nektek, esetleg meg is látogatnak benneteket. Ti se mulasszátok el, hogy gondoljatok arra, aki kedves nektek, segítsetek neki, ha nem tud valamit, készítsetek apró ajándékot, ha beteg. Fontos, hogy érte is imádkozzatok. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Olvasnivaló </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Nemrég újra kiadták a Sün, akit meg lehetett simogatni című mesekönyvet. A kedves állatmesék csetlő-botló hőseit hamar szívükbe zárják a gyerekek, a történetek tiszta, emberi tanulságai (önfeláldozásról, szeretetről, barátságról) pedig segíthetnek eligazodni a kapcsolatok útvesztőiben. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Gyerekek mondták </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Az óvodában nagy barátságok születnek, vannak, amik túlélik a veszekedéseket, verekedéseket is. Öcsi és Csabi a legjobb barátok, ha csak tehetik, együtt vannak. Nagy vágyuk volt, hogy egymásnál alhassanak. Öcsi anyukája beadta a derekát, nagy volt az öröm. Mikor hétfőn megérkezett, kérdeztem milyen volt Csabinál. Öcsike, aki nagyon anyás, ezt mondta: „Nagyon jó volt, csak az volt a baj, hogy este anya nem jött értem.” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Most egyik hittanosom imádságát küldöm el nektek, Ágika elsős, tőle kaptam ezt a fohászt, amit saját maga írt: </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><i>„Kedves Isten, köszönöm, hogy van anyukám, apukám és tesóim. Van barátom Bogi, és ő szeret engem. Meg a tanító néni, meg Kata néni, meg a portás bácsi. Te is szeretsz, tudom, és én is szeretlek.” Ámen. </i></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: right;"><b><i>Kata néni</i></b></div></span>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-701646865815950932009-05-10T17:56:00.000+02:002010-09-30T17:58:36.239+02:00Viharban<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Emlékeztek arra, hogyan vendégelt meg Jézus ötezer embert? Míg búcsúzkodott az Őt hallgatóktól, tanítványai hajóba szálltak, hogy átmenjenek a túlsó partra. Jézus imádkozott, és mikor besötétedett, utánuk indult. A hajó nagy viharba került, hánykolódott, a hullámok ide-oda dobálták. Fújt a szél, esett az eső, az emberek féltek, reszkettek. „Segítség, segítség!” – kiabálták. „Ki tudja lecsendesíteni a szelet, a vizet!?” Ekkor valaki közeledett a hajó felé. De nem akárhogy, nem csónakkal, nem tutajjal, hanem a vízen járva. Jaj, de megijedtek a tanítványok! Csak nem egy kísértet közeledik? Összekapaszkodtak, úgy várták, mi történik. Képzeljétek, Jézus volt az, és így szólt hozzájuk: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Péter maga is járni akart a vízen. Míg Jézusra figyelt sikerült is neki, amint máshova nézett, már el is süllyedt. Jézus közben lecsendesítette a szelet, megszelídítette a hullámokat. A hajóba szállva a tanítványok leborultak előtte. Tudták már, hogy Ő Isten fia, s ha Őrá figyelnek, az életükben is lecsendesednek a viharok. </div><div style="text-align: justify;"><a name='more'></a></div><div style="text-align: justify;"><b>Rejtvény </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Jól tudtátok: Mária, Márta és Lázár Bethániában laktak, fél órányira Jeruzsálemtől. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Ma nehezet kérdezek tőletek! Több evangélista is leírta a tengeri vihar történetét, kérdezzétek meg szüleiteket, hogy kik. Nézzétek meg Képes Bibliátokban, hogyan hánykolódott a hajó a viharban! Örülnék, ha lerajzolnátok nekem. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Tovább ismerkedünk </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Ti már keveredtetek viharba? Én igen. Mikor Líbiában éltem, s az ottani óvodásokkal kimentünk a tengerpartra, sokszor nézegettük a hullámokat. Néha szelíd patakocskaként csobogott a víz, máskor nagy hullámok nyaldosták a partot. Azt is láttuk, amikor szél korbácsolta a vizet, zuhogott az eső, a hajók föl-le zuhantak a vízben. Nagyon ijesztő volt, féltünk, fáztunk, összekapaszkodtunk, úgy szaladtunk vissza az óvodába. Amikor félünk, várjuk, hogy segítsen valaki, vigyázzon ránk, óvjon bennünket. Szüleitek, nagyszüleitek, az óvó nénik mindig mellettetek vannak, igyekeznek minden bajtól megvédeni titeket. De ne feledjétek: Jézushoz mindig fordulhatunk, imában kérhetjük, hogy tartson meg, őrizzen minket. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Olvasnivaló </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">A gyermekoldal másik hasábján hétről hétre Ábel és Mandulavitéz történeteivel találkozhatunk. A Parakletos Kiadó most megjelentette Miklya Luzsányi Mónika kedves, tanulságos történeteit Isten hozott, Mandulavitéz! címmel. Szívből ajánlom mesélésre, beszélgetésre a legkisebbeknek és szüleiknek. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Gyerekek mondták </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Kislányom már felnőtt, de még mindig emlegetjük óvodás kori mondását. A templommal átellenben a Duna másik partján laktunk, mikor indultunk a metróhoz, gyakran sóhajtotta: „Bárcsak mi is tudnánk a vízen járni! Csak szépen átsétálnánk, és máris a templomban lennénk.” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">A múlt héten a Vajdaságban jártam, ott kaptam egy nagymamától ezt az imádságot. Kislánykorában tanította neki édesanyja, köszönöm Mária néninek, és kérem ti is mondogassátok ezt a szép, régi fohászt. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><i>„Összeteszem két kezemet,</i></div><div style="text-align: justify;"><i>úgy kérem Jó Istenemet,</i></div><div style="text-align: justify;"><i>áldjon meg és legyen velem,</i></div><div style="text-align: justify;"><i>míg csak a Nap le nem megyen.” Ámen. </i></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: right;"><b><i>Kata néni</i></b></div></span>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-89526714076246313382009-05-03T17:48:00.000+02:002010-09-30T17:56:24.757+02:00Márta és Mária<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></span></div><div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Jézus barátai Mária, Márta és Lázár egy kis faluban laktak. Jézus mindig meglátogatta őket, ha arra járt. A testvérek örömmel, szeretettel fogadták. Márta sürgött-forgott, takarított, finomabbnál finomabb ételeket készített. Ti is tudjátok, egy jó ebéd elkészítésével milyen sok dolog van. Mária mégis Jézus lábához kuporodott, és hallgatta szavait Istenről, a mennyországról. Márta mérges lett, hogy Mária nem segít neki, pedig mennyi munka van egy ilyen nagy vendégfogadással! „Szólj a testvéremre, hogy segítsen nekem, ne csak melletted üldögéljen!” – kérte Jézust. Jézus azonban azt felelte Mártának, hogy Mária nem lusta, neki most Istenről kell hallania, és tanulnia tőle. Aki ezt megteheti, ne mulassza el semmiért sem! </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><a name='more'></a></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Rejtvény</b> </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Köszönöm a válaszokat, Jézus korában tényleg sok gyümölcsöt fogyasztottak. Igazatok volt, mikor szőlőt, fügét, narancsot rajzoltatok. Szerették még a nálunk kevésbé ismert gránátalmát is. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Mai kérdésem: tudjátok-e, mi volt a neve a Máriáék falujának? </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Tovább ismerkedünk </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Beszélgettünk már arról, hogy milyen öröm, ha figyelnek ránk, ha együtt lehetünk szüleinkkel. Jó, ha játszanak, rajzolnak velünk, mesélnek nekünk. Biztos ti is szeretitek, ha összebújtok, és mindenféléről beszélgettek. Édesanyának, édesapának sokszor dolga van, főzni, takarítani, mosni, szerelni kell. Mégis sokszor félreteszik az elvégzendő munkát, mert ti fontosabbak vagytok nekik. Úgy is kifejezhetjük szeretetünket a másik iránt, ha odafigyelünk rá. Ezt ti is megtehetitek: egy kicsi gyerek is képes figyelni, simogatni, vigasztalni. Ne mulasszátok el megtenni, ha látjátok, anya, apa fáradt vagy szomorú. Ha időt szánunk másokra, akkor mi is úgy élünk, ahogy Jézus tanította. Tudjátok, ma anyák napja van, a virág mellé a szereteteteket adjátok az ünnepelt édesanyáknak, nagymamáknak, dédikéknek. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Hallgatnivaló </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Márta és Mária története a Harmat Kiadó Mesélő Bibliájában is olvasható, és most már – több más bibliai történettel együtt – Rudolf Péter előadásában hangoskönyvben is meghallgatható! </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b>Gyerekek mondták </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Erika még nem volt iskolás, mikor műtét után hazakerültem. Sokat kellett feküdnöm, főzni sem tudtam. Mikor ő beteg volt tyúkot vágtam, hogy finom levest készítsek neki. Egyszer odasomfordált hozzám, s azt mondta: „Anya, majd én főzök neked tyúklevest, te csak vágd le a pipit.” </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;">Egy kárpátaljai óvodából kaptam ezt a kedves imádságot. Ti is megtanulhatjátok, de ma az édesanyákért külön is imádkozzatok a saját szavaitokkal. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i>„Jézus Krisztus velem van, lelkemben és házamban. </i></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i>Áldj meg engem jó Uram, vegyél szállást lakomban. </i></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i>Reggel mikor felkelek, Veled járok, ébredek. </i></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><i>Egész hosszú napon át, Neked adok csak hálát.” Ámen</i> </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: right;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><b><i>Kata néni</i></b></span></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-71781441981296617382009-04-26T13:55:00.000+02:002010-09-29T13:56:58.639+02:00Fügefa<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><div style="text-align: center;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></div><div style="text-align: center;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Örülök, hogy néhányan már hallottatok Zákeusról a vámszedőről. Milyen furcsa foglalkozás a vámszedőé, csak ül, és pénzt szed az emberektől! Néha nem is annyit, amennyi járna… Jézus korában megvetették, nem szerették a vámszedőket. Zákeus, amikor meghallotta, hogy Jézus ott van Jerikóban, elindult, hogy találkozzon vele. Mivel nagy tömeg gyűlt össze, s ő alacsony ember volt, nem volt rest, felmászott egy fügefára, hogy lássa a közelgő Jézust. Mikor odaért hozzá, Jézus felszólt a fán ülő Zákeusnak: „Gyere, ma hozzád térek be szállásra.” Zákeus boldog volt, de a tömeg elégedetlenkedett: „Miért pont egy vámszedőhöz?” – kérdezgették. Jézus azonban tudta, Zákeusnak nagy szüksége van az ő szeretetére, tanítására. Látogatásának csodálatos eredménye lett: megváltozott Zákeus élete, és mindenkinek visszaadta, amit elvett tőle. Olyan lett, mint a neve jelentése: tiszta, igazságos. Milyen jó, ha valaki hallgat Jézus szavára! </div><div style="text-align: justify;"><a name='more'></a></div><div style="text-align: justify;"><b>Rejtvény </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Rajzoljátok le a fügefát, és írjatok még néhány Jézus korában ismert fát, kedvelt gyümölcsöt. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Tovább ismerkedünk </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">A pénz mindig fontos volt az embereknek. Ma is így van ez, a felnőttek dolgoznak, hogy élelmet tudjanak vásárolni, legyen ruhátok, lakásotok és persze játékotok. Az üzletben is mindenért fizetni kell, nem adnak ingyen se gyógyszert, se benzint. A pénzre szükség van, sok ezer év óta használják az emberek. Mostanában fémből, papírból készítik, de régen voltak arany- és ezüstpénzek is. De ne feledjétek, van, ami sokkal fontosabb, mint a pénz és nem vehető meg semmiért. Ilyen a kedves szó, az ölelés, a simogatás, a mosoly, a szeretet. A legtöbben annak örülünk a legjobban, ha figyelnek ránk, vagy kapunk egy szép rajzot, kedves verset. Figyeljétek meg, mennyire örülnek a szüleitek, mikor énekkel, magatok készítette ajándékkal lepitek meg őket. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Olvasnivaló </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Max Bolliger Manómese című könyvének hőse egy éneklő manócska, aki mindenkit megörvendeztet csodálatos hangjával. A többi manó boldogan hallgatja őt, és hálából mindennel ellátja, amire csak szüksége van. Egy napon azonban nem tud ellenállni az aranygyűrű, az aranykorona és az aranyhintó csillogásának. Azáltal, hogy megszerzi őket, elveszíti azt, ami a legnagyobb kincse volt. Vajon megleli-e újra csengő hangját és elfelejtett dalait? A könyv a Naphegy Kiadó művészi mesekönyvek sorozatában jelent meg. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Gyerekek mondták </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Kata lányom három éves lehetett, mikor tízezressel fizetett a pénztárban. A visszaadott sok pénz láttán örömmel jegyezte meg: „Milyen kedves a néni, mennyi mindent vettünk, és milyen sok pénzt adott egy helyett!” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Ezen a héten így imádkozzunk: </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><i>Hálát adok én Istenem, hogy jóságod dicsérhetem. Őrző szemed mindig rajtam, sose hagysz el semmi bajban. Gondod van a harmatcseppre, mint a zúgó tengerekre, a kis bogárt csak úgy látod, mint az egész nagyvilágot. Ha nézek a csillagokba: Téged dicsér, mind ragyogva! Én is, én is gyönge porszem, veled kelek, veled fekszem. Te vagy lelkem foglalatja mindnyájunknak édes Atyja. Ámen </i></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: right;"><b><i>Kata néni</i></b></div></span>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-37204885931499103332009-04-12T17:39:00.000+02:002010-09-29T13:55:08.679+02:00Feltámadás<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"></span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia, 'Times New Roman', serif;"><div style="text-align: center;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Kinyitottuk a második aranyalmát, Húsvétvasárnap van. Jézus sokat szenvedett mielőtt az Úr magához vette. Szomorú volt mindenki, aki Vele járt, aki tudta, Isten fia ő, a Megváltó. </div><div style="text-align: justify;">Azon a régi vasárnap reggelen az asszonyok – mindkettejük neve Mária volt – szomorúan mentek a sír felé. Egy hatalmas kő mögött feküdt Jézus. Mikor odaértek látták, a kő nincs ott. Mi történt? Ki hengerítette el a hatalmas sziklát? Megijedtek, de odalépett hozzájuk egy angyal: „Ne féljetek!” – mondta nekik. „Jézus ismét közöttünk van, feltámadt, él.” A két Mária nagy örömmel futott, hogy elmondják a csodálatos hírt a tanítványoknak. </div><div style="text-align: justify;">Tudjátok-e ki jött szembe velük? Jézus! „Legyetek üdvözölve!” – köszöntötte őket. Az asszonyok boldogok voltak, hogy láthatták Őt. A mi életünk legszebb napja is az, mikor találkozhatunk a feltámadt Jézussal, érezhetjük szeretetét. </div><div style="text-align: justify;"><a name='more'></a></div><div style="text-align: justify;"><b><br />
</b><br />
<b>Rejtvény </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Tudjátok-e, hogyan nézett ki az angyal? Rajzoljátok le nekem, amint magdalai Máriával és a másik Máriával beszél. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Tovább ismerkedünk </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Húsvétvasárnap még a nap is máshogy süt, a madarak szebben csicseregnek, a harangok vidámabban zúgnak, a víg ének messzebbre száll. A mi gyülekezetünkben szokás Húsvét hajnalán, még mielőtt a Nap előbukkan, mikor mások még az igazak álmát alusszák, felmenni a Gellért-hegyre. Bármilyen idő legyen kicsik és nagyok gyülekeznek, mindenki hoz magával gyertyát, vagy egy szál virágot. Ilyenkor énekelünk, imádkozunk, örülünk egymásnak és közösen várjuk a napfelkeltét. Mikor meglátjuk a Napot, így köszöntjük egymást: „Jézus feltámadt! Valóban feltámadt!” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Látott már valaki közületek ilyen szépséges természeti tüneményt? Kérjétek meg szüleiteket, egyszer keljetek fel hajnalban, hogy megfigyelhessétek, a Napot, amint előbújik és beragyogja a tájat. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Olvasnivaló </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">A legősibb mesék az élet dolgairól szólnak: születésről, elmúlásról, a boldogság kereséséről; vigaszt nyújtanak, eligazítanak minket a világban, persze csak akkor, ha elég nyitottak vagyunk, és ha jól értjük őket. A Mesék az élet csodáiról című meseválogatás tartalmilag és formailag is igényes (Boldizsár Ildikó válogatta, Takács Mari tervezte és illusztrálta a könyvet), négy fejezetbe rendezett meséi rólunk, (felnőtt) meseolvasókról szólnak, hiszen ki ne került volna már olyan helyzetbe, amikor bátorságára vagy az eszére volt szüksége, és azt gondolom mindannyian voltunk már szerelmesek… Persze vannak azért olyan mesék is a kötetben, amelyeket olvasva felnőtt és gyermek közösen izgulhat vagy akár kacaghat a hős kalandjain. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Egy ének néhány sorát küldöm ma nektek, ha tudjátok a dallamot, énekeljetek bátran. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><i>Kicsiny kis fényemmel, világítani a fogok, áldom őt minden nap és mindenkor. Így teszek, míg Jézus jön, világítani fogok, áldom őt minden nap és mindenkor. Ámen </i></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: right;"><b><i>Kata néni</i></b></div></span>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-26127449479390222152009-04-05T17:25:00.000+02:002010-09-29T11:26:26.288+02:00Virágvasárnap<div style="text-align: center;"><b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </span></b></div><br />
<div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Szép napra virradtunk ma: Virágvasárnap van. Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe. Két tanítványa a szomszéd faluból hozott szamárcsikót, hogy azon érkezzen a városba. Mikor a gazda meghallotta, hogy „az Úrnak lesz”, örömmel adta oda a szamárkát. Milyen furcsa, hogy Jézus, akit Királynak neveztek, nem pompás paripán vágtat, díszes kísérettel, hanem szelíden jön, szamáron ülve. Ő nem egy ország uralkodója, hanem mindnyájunk életének vezetője. Neki nem kell hintó, palást, hogy tudjuk ki Ő. </span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Jézust sokaság követte, örültek, hogy látják, közelében lehetnek. Ágakat vágtak, azokkal integettek, leszórták a lába elé, hódoltak neki. Akkoriban kevés ruhájuk volt az embereknek, de őt olyan nagyra becsülték, hogy levették ingüket, és azt is leterítették, hogy még a szamárcsikó lába se legyen poros. „Hozsánna a Dávid fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban!” – így kiáltottak, integettek felé az emberek, a gyerekek örömmel szaladtak hozzá kezükben pálmaágakkal. </span></div><a name='more'></a><b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Rejtvény </span></b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Vajon mit jelent az a szó „hozsánna”? Tudjátok-e más országokban, hogyan nevezik ezt a vasárnapot? Nagyon örülök, ha rajzoltok nekem, most is várom a szép képeket Jézus jeruzsálemi bevonulásáról. </span></div><br />
<b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Tovább ismerkedünk </span></b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Szeretem a Virágvasárnapot. Ez a nap az „én templomomnak” a születésnapja. A gyerekekkel virágokat viszünk a templomba, énekelünk, rajzokat készítünk. Körbejárjuk az épületet, megcsodáljuk égbe nyúló, karcsú tornyát, megsimogatjuk falát. Örülünk, hogy idejárhatunk, gyönyörködünk benne. </span><br />
<span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Gyülekezeti termünkben születésnapi kártyákat készítünk: színes kartonokra virág kiszúrókkal, térbeli ragasztóval, öntapadós tapétával egész virágos kertet varázsolunk. A nagyobbak tulipánt hajtogatnak, megterítenek, hogy istentisztelet után vendégül láthassuk a gyülekezetünk tagjait. </span></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Közületek is bizonyára van valakinek születésnapja. Szeretettel köszöntök mindenkit a 134. zsoltár 3. versével: „ Megáldjon téged az Isten / A Sionról kegyelmesen, / Ki teremtette az eget, / A földet és mindeneket!” </span></div><br />
<div style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Olvasnivaló </span></b></div><br />
<br />
<div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">A virágról nekem Lázár Ervin meséje, a Vacskamati virágja jut eszembe. A Négyszögletű Kerek Erdő lakói megajándékozzák barátjukat születésnapján egy csodás, sokszínű virággal. Ám Vacskamati nem gondoskodik ajándékáról, és az kornyadozni, fonnyadozni kezd. Az erdőlakók vissza akarják venni a csodavirágot megbízhatatlan társuktól, ám ekkor a virág megszólal… </span></div><br />
<br />
<div style="text-align: justify;"><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Egy kedves testvérünk örömmel olvasta Pósa Lajos imádságát, és megírta, hogy Édesanyjának kedves éneke volt, mely az 1921-ben kiadott énekeskönyvben a 100. énekként szerepelt. Ma használatos könyvünk már nem tartalmazza ezt a szép, dallamos éneket. Köszönöm, hogy a felnőttek is együtt imádkoznak a gyerekekkel. </span></div><br />
<i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">„Én is, uram, leborulok előtted </span><br style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;" /><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Ajkaimról visszhangzik a dicséret; </span><br style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;" /><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Kitárom most nagy örömmel a szívem, </span><br style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;" /><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Királyom vagy, te kormányozd életem!” Ámen </span></i><br />
<br />
<div style="text-align: right;"><i><b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">Kata néni </span></b></i></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-58057669106279211652009-03-29T17:01:00.000+02:002010-09-29T11:17:35.824+02:00A Pásztor<div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"><div style="text-align: center;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></div><br />
Nagyon okosak vagytok, mindenki kitalálta, hogy a második aranyalma legnagyobb ünnepünket, a Húsvétot rejti. Jézus, aki öt kenyérből, két halból ötezer embert vendégelt meg, sok csodálatos dolgot tett még az őt követők előtt. Meggyógyított beteg gyermekeket, felnőtteket. Talán ti is hallottatok a leprásokról, a vakokról, a bénáról és arról a sok-sok emberről, akiknek Jézus visszaadta az egészségét, és akikről az evangéliumokban (ugye, emlékeztek mit jelent ez a szó?) olvashatunk. Ti is találkozhattok ezekkel a történetekkel a Képes Bibliátokban. </div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;">Tanítványai vele jártak Izraelben, hallgatták őt, figyelték tetteit. Jézus tanított mindenkit, hogyan legyenek jók, miként viselkedjenek az emberekkel.<br />
<br />
<a name='more'></a> Egyszer azt mondta, ő a mi pásztorunk és mi vagyunk az ő báránykái. Képzeljétek el, milyen nehéz sok-sok bárányra vigyázni. De a pásztor szereti az állatkáit, szívesen gondoskodik róluk: eteti, legelteti őket, vigyáz rájuk. De valami baj történt! A pásztor számlálja a nyájat: egy, kettő, három … kilencvenkilenc. Egy hiányzik, elveszett. Hol lehet szegény kicsi bárány? Ne aggódjatok, addig keresi az elveszettet, míg meg nem találja. Akkor boldogan simogatja, és magához öleli. Jézus is így vigyáz ránk, akár merre megyünk. Van egy szép énekünk is, így kezdődik: „Sűrű erdő mélyén, kicsi bárány béget. Te elveszett bárány, Jézus keres téged.” </div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"><br />
<b>Tovább ismerkedünk </b><br />
<br />
Szerettek a mezőn ugrabugrálni, labdázni, messzire szaladni? Ugye, milyen jó dolguk van az állatoknak, egész nap csak legelésznek, futkároznak. De tudjátok, sok veszély is fenyegeti őket. Jöhet róka, farkas, lecsaphat a sas, beleeshetnek egy csapdába. Kell hát valaki, aki őrzi őket. Láttatok már legelésző nyájat? A pásztor és hű segítője a kutya mindig ott vannak, és figyelnek, baj ne történjen. </div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;">Így tavasszal mi is szívesen vagyunk a szabadban. Könnyű örömet szerezni bárkinek, akit szerettek egy szál kis virággal, egy barka ággal. Ha van kis állatotok, ő is a friss levegőre kívánkozik. Vigyázzatok rá, őrizzétek legyetek a pásztora, ahogyan nekünk Jézus. </div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;">Rajzoljátok le kedvenc állatotokat, vagy a báránykákat a mezőn! <br />
<br />
<b>Olvasnivaló </b><br />
<br />
Pauli egy aranyos kisnyúl, aki valahogy mindig bajba keveredik. Nem szándékosan tesz rossz fát a tűzre, csak egy kicsit szeleburdi, szeretne ő is jól viselkedni, csak hát ritkán sikerül neki. Szép, nagy nyúlcsaládban nevelkedik, sok-sok – hasonlóan csintalan – testvérével és a rosszcsontságot szeretettel elnéző szüleivel. A Pauli, gyere haza! és a Rosszcsont Pauli! hároméves kortól ajánlható. <br />
<br />
<b>Gyermekek mondták </b><br />
<br />
Csabi nagy lázadó volt, talán négy éves lehetett, mikor a vasárnapi iskolában Jézus jóságáról, beszélgettek. Ica néni kedvesen bíztatta a gyermekeket, meséljenek, ki hogyan szerez örömet a felnőtteknek. Mindenki mondott valami kedveset: rendet rakok, segítek kivinni a szemetet, szépet rajzolok. Csabi hallgatta egy ideig, majd rá jellemző dacossággal kivágta: „Ez semmi, én, ha elrontom apa telefonját, nem kiabálok vele, és a mamával sem.” <br />
<br />
Húsvét közeledtével különösen jó, ha együtt imádkozik a család, én csak elkezdtem, ti bátran folytassátok a saját szavaitokkal: <br />
<br />
<div style="text-align: justify;"><i>Köszönjük Úr Jézus, hogy szerethetjük egymást. Köszönjük, hogy mi ismerünk Téged, és tanulhatunk Tőled. Köszönjük, hogy van családunk, barátaink, akiknek örömet okozhatunk, és akik figyelnek ránk................... Ámen </i></div></div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"><br />
<div style="text-align: right;"><i><b>Kata néni </b></i></div></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-38548729862123564202009-03-22T16:01:00.000+01:002010-09-29T11:16:58.355+02:00Öt kenyér és két hal<div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: center;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"><br />
</div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;">Emlékeztek Jézus tanítványaira? Ha megtanultátok a verset a neveikkel, mondjátok most el! Ezek a férfiak nagy sokasággal együtt követték és hallgatták Őt, képzeljétek, egyszer Jézus ötezer embert vendégelt meg öt árpakenyérből és két halból a Genezáreti-tó másik partján. Tudjátok, ki adta neki a halat és a kenyeret? Egy kisgyermek, aki ott volt, hogy figyeljen Jézusra. Már írtam nektek, hogy Jézus minden embert szeretett, de különösképpen a gyermekeket. Titeket is hív és szeret ma itt, ahol most vagytok.</div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"></div><a name='more'></a><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;">Mi is történt azon a napon ott a tóparton? Fülöp és András látta, hogy sok az ember, de nincs ennivaló. Jézus kérte ültessék le a tömeget, és miután megáldotta a gyermektől kapott kevéske kenyeret és halat, a tanítványok osztani kezdték az embereknek. Képzeljétek, nem fogyott el, pedig nagyon sokan voltak: ötezer férfi, sok asszony és gyermek. Az emberek, akik átélték ezt a csodát, hittek Jézusban, és azt mondták próféta ő, vagyis tudja, ismeri és elmondja Isten akaratát. Miután mindenki jól lakott, még tizenkét kosárra való ételt szedtek össze a tanítványok. </div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><br />
</div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;">Ha van kedvetek, rajzoljátok le, hogyan vendégelte meg Jézus öt árpakenyérrel és két hallal az embereket.</div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"><br />
</div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: justify;"><b>Rejtvény </b><br />
<br />
Hamarosan kinyitjuk a második arany almát (az első a karácsonyt rejtette). Vajon melyik közelgő ünnepünket rejti a második alma? Ha nem emlékeztek a mondókára, nézzétek meg egy korábbi számban. <br />
<br />
<b>Tovább ismerkedünk</b> <br />
<br />
<div style="text-align: justify;">Bizonyára hozzátok is jönnek vendégek. Ilyenkor nagy a készülődés, édesanya sok finom ételt készít, a családtagok segítenek, ki megteríti, ki díszíti az asztalt. Ti is lehettek „tanítványok”, kis kukták, segítők. Szép asztaldíszt lehet készíteni színes papírból: rajzoljatok virágokat és vágjátok ki. Minden tányér mellé tegyetek egy szemet gyönyörködtető papír tulipánt, hóvirágot, ibolyát, de akár tarka-barka szivárvány-virágot is készíthettek. Mindenki örülni fog ennek, már a várva-várt tavasz kopogtat be velük otthonotokba. Tudjátok, nemcsak étellel lehet jól lakni! Fontos, hogy a vendégek érezzék: örülünk nekik, vártuk őket, gondoltunk rájuk, szeretjük őket. </div><br />
<b>Olvasnivaló </b><br />
<br />
Szele Ágnes gyűjtötte egybe, Kállai Nagy Kriszta illusztrálta a Ha majd hatéves leszek című gyermekvers-válogatást, amelyben az a jó, hogy mindegyik vers ismerős, egy-kettőt talán még fejből is el tudunk mondani – mi, felnőttek. Csodaszép és csuda hasznos kis kötet tanulgatásra, közös versélményre – gyerekeknek! <br />
<br />
<b>Gyermekek mondták </b><br />
<br />
Családunkban öt gyermek van, egyik kicsi, másik pici. Nehéz őket lekötni, különösen a sütés-főzés izgatja a társaságot. Egy nagy, családi ebéd előtt is ott sürgölődtek körülöttem. Mikor Évi kiborította a krémet a földre, kétségbeestem, majdnem sírtam, Dávid, Zsóka és Orsi nyugtatgattak: „Ne félj anya, mi majd felnyaljuk.” <br />
<br />
Pósa Lajos versével is imádkozhattok <br />
<br />
Mennyben lakó én Istenem, vedd füledbe dicséretem. <br />
Téged dicsér egész világ, néked köszön a kis virág. <br />
Erős vihar, kis gyenge szél, tenger, patak Rólad beszél. <br />
Az ég s a föld telve Veled, legyen áldott a Te neved. Ámen <br />
<br />
<br />
</div><div style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif; text-align: right;"><i><b>Kata néni </b></i></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-51681420216872673392009-03-15T16:18:00.000+01:002010-09-29T11:21:52.329+02:00Piros, fehér, zöld<div style="text-align: center;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség! </b></div><br />
<div style="text-align: justify;">Nagy nap van ma, nemzeti ünnepünk: március 15-e! Az óvodában már biztos megünnepeltétek az 1848-as szabadságharc évfordulóját – énekeltetek Kossuth Lajosról, beszélgettetek a huszárokról, zászlót is készítettetek: piros-fehér-zöldet. Ismeritek ezt a kis verset? <br />
<br />
„Piros, fehér, zöld, <br />
ez a magyar föld.” <br />
<br />
Mi magyarok szeretjük a szabadságot, szeretnünk kell a hazánkat, a népünket is. Bizony csodálatos dolog ilyen nép gyermekének lenni! <br />
Isten mindenkire vigyáz, hozzá mindig fordulhatunk, akár harcolnunk, csatáznunk kell, akár béke és szeretet van körülöttünk. <br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<b>Rejtvény </b><br />
<br />
Van egy híres költőnk, aki sok verset írt a szabadságról és a szabadságharc egyik csatájában vesztette életét. Tudjátok-e ki ő? <br />
Rajzoljátok le, ti hogyan ünnepeltetek! <br />
<br />
<b>Tovább ismerkedünk </b><br />
<br />
Március 15-én kokárdát tűzünk a kabátunkra. Ezzel is jelezzük, hogy összetartozunk, és büszkék vagyunk azokra, aki a szabadságért harcoltak. A házakra, hidakra lobogókat teszünk, mindenki lássa, nagy nap a mai. <br />
A ti házatokon van zászló? Ha nincs, készíthettek ti is egy különleges zászlót krepp papírból. Csak vágjatok le az összehajtott piros, fehér és zöld guriga végéből egy vékony csíkot, nyissátok ki és ragasszátok celluxszal egy hurkapálcára. A hosszú, könnyen táncoló szalagok vidáman lobognak majd a szélben. <br />
<br />
<b>Olvasnivaló </b><br />
<br />
Kata néni rejtvényében egy költő nevére kíváncsi, hadd segítsek egy kicsit! Ő lovagoltatta a térdén Arany Lacit Arany János kisfiát, verset írt egy tyúkról és a Tiszáról, neki köszönhetjük a János vitézt és a Nemzeti dalt is, felesége pedig Andersen meséit fordította magyarra! Kedves szülők! Március idusán a népszerű költőre emlékezve olvassuk, szavaljuk verseit! Hiszen közel már a tavasz, a szabadság és a szerelem! <br />
<br />
<b>Gyermekek mondták </b><br />
<br />
Tomi több zászlót is készített az óvodában, buzgón színezte, vágta, ragasztotta a papírokat. Mikor megkapta a hurkapálcákat, felkiáltott: „Kardot a kézbe, csatába, előre!” <br />
<br />
Ma így imádkozzatok: </div><div style="text-align: justify;"><br />
<i>„Református magyar vagyok, <br />
amíg élek az maradok, <br />
megígérem, megfogadom, <br />
hogy hitemet holtig vallom.” Ámen </i><br />
<div style="text-align: right;"><i><b>Kata néni </b></i></div></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-70664155024268531182009-03-08T16:00:00.000+01:002010-09-29T11:07:23.429+02:00Evangélisták<div style="text-align: center;"><b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Kedves Óvodások! Áldás, békesség!</span></b><br />
<b><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></b></div><div style="text-align: justify;">Örülök, hogy emlékeztetek Nóéra, az özönvízre és a szivárványra. Azt is jól tudtátok, hogy a Sátán a pusztában rá akarta venni Krisztust, hogy ne Istent kövesse. </div><div style="text-align: justify;">Jézus életéről négy férfi írt a Bibliában, a nevük: Máté, Márk, Lukács és János, ők az evangélisták. Ugye, még kimondani is nehéz ezt a különös szót! A Jézus életéről szóló híradásokat pedig – egy másik furcsa szóval – Evangéliumnak nevezzük. Ez a szó sem magyarul van, a mi nyelvünkön Örömhírnek nevezzük ezeket az írásokat. Örülünk, hogy hallhatunk, olvashatunk Jézus születéséről, életéről, arról, hogy ő a mi Megváltónk. Ti is megismerkedhettek az Ő csodatetteivel, tanításaival, azzal, hogy milyen nagyon szeret bennünket.<br />
<br />
<a name='more'></a>Mi a Bibliából tanulhatunk Jézus életéről, de voltak olyan emberek, akik vele járhattak, kísérhették útján. Ők a tanítványok, és Jézus hívta őket maga mellé. Pontosan tizenketten voltak. Egy versből ti is megtanulhatjátok a nevüket: </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b><i>Péter volt az első, kit követett András, </i></b></div><div style="text-align: justify;"><b><i>Jakab, János, Fülöp, Bertalan és Tamás, </i></b></div><div style="text-align: justify;"><b><i>Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás, </i></b></div><div style="text-align: justify;"><b><i>Így nevezi őket sorban a Szentírás. </i></b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Rejtvény </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Tudjátok-e mi volt a foglalkozása Péternek, Jakabnak és Jánosnak? Készítsetek rajzot róluk, és küldjétek el nekünk! </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Tovább ismerkedünk</b> </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">A Jordán folyó egy csodálatos tóhoz vezetett, a neve: Genezáreti-tó. Sok pálmafa, datolyafa és illatos virág veszi körül. Kisebb-nagyobb hajók úsznak rajta, hogy eljussunk az egyik partról a másikra. Biztos, ti is hajókáztatok már, és tudjátok, milyen jó érzés, amikor a szél simogatja az arcunkat, amikor látjuk a minket követő halakat, és halljuk a hullámok duruzsoló hangját. </div><div style="text-align: justify;">Nem akármilyen tó ez, Jézus itt élt, itt járt, itt tanított. Képzeletünk szárnyán mi is követni fogjuk őt, várlak benneteket erre csodálatos utazásra. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Olvasnivaló </b></div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Boldizsár Ildikó a népmesék életgyógyító hatásával foglalkozik elméletben és gyakorlatban. Tematikus mesegyűjteményeiben az egyszeri „estimesélő” szülő is bizton talál olyan mesét, amely neki és gyermekének is megfelel. Gyerekek számára ajánlom az Esti mesék fiúknak, Esti mesék lányoknak, Esti mesék a szeretetről, szülőknek pedig a Mesék nőkről és Mesék férfiakról című válogatásokat. </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Gyermekek mondták</b> </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">Templomunk a Duna partján fekszik, mi pont szemben lakunk vele a másik oldalon. Kata lányom öt éves lehetett, mikor vágyakozva így szólt: „Bárcsak tudnánk mi is vízen járni, akkor nem kellene metróznunk.” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;">A saját szavainkkal is imádkozhatunk Istenhez, elmondhatjuk neki, milyenek vagyunk, mik az örömeink, bánataink. Ő mindig meghallgat minket:</div><div style="text-align: justify;">„Uram köszönöm, hogy Te nem azt nézed, ki milyen erős, okos, ügyes. Köszönöm, hogy Te a szívünket vizsgálod. Kérlek, adj nekem engedelmes, jó szívet. Ámen” </div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: right;"><b><i>Kata néni</i></b></div>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1399399660891602281.post-51371970054741940562009-03-01T17:00:00.000+01:002010-09-29T11:26:46.024+02:00Emberhalászok<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"></span><br />
<div style="text-align: center;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b>Kedves Óvodások! Áldás, békesség!</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Jézus ott állt a Genezáreti-tó partján, figyelte az embereket. Sokan jártak arra: kereskedők, árusok, asszonyok siettek a piaca, gyerekek futkároztak, halászok élték mindennapi életüket. Nem volt ez könnyű, hálót kellett készíteni, megjavítani, ha elszakadt. Tudni kellett mikor és hova kell bedobni a hálót, hogy elegendő hal gyűljön össze a családnak vacsorára és a piacra eladni. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Péter és András testvérek voltak, együtt dolgoztak, segítettek egymásnak. Volt, hogy egész éjjel hiába halásztak, fáradtak voltak, mikor visszatértek. Ekkor lépett oda Jézus, és így szólt: „Jöjjetek utánam, és én emberhalásszá teszlek titeket!”</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">A testvérek követték őt, pedig nem is értették mit jelent az „emberhalászat”. Később találkoztak Jakabbal és Jánossal, akik édesapjukkal készítették elő a hálókat. Jézus hívó szavára azonban ők is útnak indultak.</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"> </span><br />
<a name='more'></a><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"> </span><br />
<span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Ismeritek az éneket?</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b><i>Péter, János, Jakab halásztak 3x, a hullámzó tengeren, ott.</i></b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b><i>Egész éjjel hiába halásztak 3x, a hullámzó tengeren, ott.</i></b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b><i>És szólt Jézus: Vessétek a hálót a jobb oldalra 3x, a hullámzó tengeren, ott.</i></b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b><i>És telve a háló a sok, sok hallal 3x, a hullámzó tengeren, ott.</i></b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b>Rejtvény</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Nehéz kérdést teszek fel. Vajon mit jelenthet az, hogy „emberhalász”? Kérdezzétek meg a felnőtteket, és ha van kedvetek, rajzoljátok le a halászokat, Jézus tanítványait. </span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b>Tovább ismerkedünk</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">A Genezáreti-tó (vagy más nevén Galileai-tenger) partján van egy szép kis város Tibérias. Itt meleg források törnek fel a földből, a tó partján horgászok igyekeznek kifogni a legnagyobb halakat, s a gyerekek a mai napig golyókat eregetnek a homokból készült várak tetejéről. Az éttermekben sokféle finom halételt lehet megkóstolni, a legkülönlegesebb a Péterről elnevezett hal, csak itt található. Ti már próbáltatok halat fogni? Jár horgászni a családból valaki? Ha igen, kérdezzétek meg könnyű feladat-e előkészíteni a botokat, horgokat, csalikat? Ha egy kis halacskát nehéz kifogni, milyen különleges feladat lehet embereket halászni?</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b>Olvasnivaló</b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Kevés észt gyermekkönyv jelent meg magyar nyelven, ám a tavalyi évben egy igazi gyöngyszemmel lehettünk gazdagabbak. Andrus Kivirhak Sári, Samu és a titkok című meséje a halfogásról jutott eszembe: az óvodás Samu is folyton a horgászással nyaggatja apukáját, a végén persze elmennek a folyóhoz. A lírai történet azonban ennél sokkal többről – az álmokról és a vágyakról szól humorosan, nagycsoportosok számára érthető stílusban.</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b>Gyermekek mondták </b></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Ricsi papája nagy horgász, apa és fia gyakran mentek halat fogni ebédre. Egy alkalommal az ötéves Ricsi így rontott be a konyhába: „Jaj, mama, a tóból elfogytak a halak, de papa horgászott az étteremből halászlét.”</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;">Ezen a héten egy ovis imádáságát küldöm nektek, ahogy édesanyja leírta. Ti is bátran elmondhatjátok Jézusnak örömötöket, bánatotokat:</span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><i>„Jézusom, elveszett a macim, a finom alvó macim, küldd őt haza. Kerestem az oviban, de nem láttam, ha te látod, hozd vissza légy szíves. És vigyázz anyára, apára és rám és a macira nagyon.” Ámen</i></span></div><div style="text-align: justify;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><br />
</span></div><div style="text-align: right;"><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"><b><i>Kata néni</i></b></span></div><span class="Apple-style-span" style="font-family: Georgia,'Times New Roman',serif;"></span>Pompor Zoltánhttp://www.blogger.com/profile/00188427551993161186noreply@blogger.com1