2009. október 4., vasárnap

Jézus meggyógyít

Áldás, békesség!

Ugye, milyen jó meggyógyulni! A múlt heti történetben Jézus meggyógyított egy embert, akivel nem is találkozott, de a beteg századosa, nagy bizalommal volt Jézus iránt. Ő, a Mester, sok emberen segített. Ma két vak emberről hallhattok, akik visszanyerték a látásukat.
Biztos játszottatok már olyat, hogy becsukjátok a szemeteket, és tapogatózva próbáltok járkálni, vagy a tapogatós-felismerős zsákba nyúltok, és kézzel ismeritek fel a tárgyakat, vagy az udvaron szembekötősdivel keresitek egymást. Nem könnyű látás nélkül boldogulni: este, ha sötét van, és ki kell mennünk a szobából, a falba, az ágyba, az asztalba kapaszkodunk, nem érezzük biztonságban magukat.
Sokan vannak, aki vakon élik az életüket, gyerekek, felnőttek. Ha megismerjük őket, csodáljuk, milyen ügyesen tudnak mindenhol eligazodni, milyen magabiztosan használják különleges számító- vagy írógépüket, mennyire könnyedén ismernek fel bennünket a hangunkról, vagy finoman megtapogatva arcunkat vonásainkról, hajunkról.  Segítőjük a fehér bot vagy egy-egy különleges kutyus. Ha láttok felnőtteket vagy gyerekeket ilyen bottal közlekedni, ti is segíthettek átkelni az úttesten.
Jézus is találkozott két vak emberrel, akik így kiáltottak hozzá: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!”.  Ő megkérdezte: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?” Miután igennel válaszoltak, megérintette a szemüket, és nyomban meggyógyultak. Őket is a hit segítette ehhez, mint a kapernaumi százados szolgáját.
Mi, emberek sok bajjal, betegséggel találkozunk, veletek is történnek szomorú, rossz, bántó dolgok. Ilyenkor jó odabújni valakihez, érezni a másik szeretetét. De mi, akik Jézus gyermekei vagyunk, tudjuk, hogy Ő mindig velünk van, benne bízhatunk, hozzá fordulhatunk.  


Rejtvény

Jézus több nevét is olvashatjátok a fenti szövegben. A Bibliában még sokkal többféleképpen szólítják. Ha a felnőttek segítenek, írjátok meg, milyen neveit ismerhetjük még a Szentírásból. 

Hallgatnivaló

A hangoskönyvek azért jók, mert olyanok is meghallgathatják, akik még nem tudnak olvasni és olyanok is, akik elvesztették a látásukat. A Bibliai történetek gyerekeknek című CD-n 7 ószövetségi történetet találhatunk Szilágyi Tibor, Papp Zoltán, Mácsai Pál és Sinkó László tolmácsolásában.

Gyerekek mondták

Sok-sok évig jártam felolvasni a Vakok Intézetébe. Miután összebarátkoztunk az ott élőkkel, minden héten egyre hosszabbra nyúlt a felolvasást követő játék, beszélgetés. Egyik nap az ügyeletes nevelő is bekopogott a nevetéstől hangos, de sötét szobába és így szólt: „Aki lát, megy, aki nem, marad.” „Na, lányok akkor ma itt alszunk – mondtuk –, mert itt olyan sötét van, hogy nem látunk elmenni.” A fiúk lelkesen ünnepeltek, de a kigyúló lámpafényénél, nekünk persze menni kellett.

Kedves levelet kaptam egy dédnagymamától, Lola nénitől, aki azt írta, hogy a Mennyben lakó én Istenem imádságot, ő énekelve tanulta. Reméli, hogy kisunokáihoz is olyan közel kerül ez a fohász, mint hozzá. Köszönöm a kedves szavakat, mindig örülök, ha kapok régi, szívbéli imádságokat, gyermekkort idéző szavakat.
Ezen a héten így imádkozzunk: Mennyei Atyánk, dicsérünk Téged és köszönjük a csodákat, amiket nekünk ajándékoztál: a ragyogó Napot, a csendes, puha esőt, a virágokat, a madarakat. Köszönjük, hogy ezeket a szépségeket mindenki élvezheti, az is, aki lát a szemével, és az is, aki nem. Érezhetjük a virágok finom illatát, tapinthatjuk az állatok puha bundáját, melegíti arcunkat a nap. Adj nekünk ezért hálás szívet Urunk! Ámen

Kata néni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése